1. Irányelvek
A PR Heraldban szereplõ információk, cikkek, hírek és egyéb adatok szerkesztésével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos etikai irányelvei évtizedes szerkesztõi tapasztalatokon alapulnak, hiszen a szakma különbözõ generációihoz tartozó online és stratégiai kommunikációs tanácsadók dolgozták ki, akik élvezik a kommunikációs szakmai testületek támogatását.
Az itt rögzített irányelvek a hétköznapi élet bonyolult problémáinak széles köréhez nyújtanak megítélési szempontokat.

A PR Herald Etikai Kódexe – közvetlenül vagy áttételesen -, a következõ négy alapelvre épül:
· szakmai tisztesség,
· politikai és világnézeti függetlenség,
· megbízhatóság,
· és szociális érzékenység.

2. Belsõ anyagok iránti igények
A PR Herald nem tesz hozzáférhetõvé olyan anyagokat, melyek veszélyeztetnék bárkinek a személyes, vagy anyagi érdekeit, netán kárt okoznának a szerkesztõség minõségi kommunikációs elveinek.

A szerkesztõségi anyagok iránti különleges igényeket gyakorta a bizalmas információforrások védelme érdekében utasítjuk el. A hozzáférés kétféleképpen történhet: a cikk eredeti szövege megtekinthetõ, vagy további felhasználásra (például bizonyítékként) jogszabályok alapján bekérhetõ. Az anyag megtekintését idõnként lehetõvé tesszük, de megfelelõ bírósági végzésre van szükség az eredeti anyagok átadásához. Következetesen el akarjuk kerülni azokat a kísérleteket, hogy anyagainkat, alkalmazottainkat és partnereinket bírósági ügyekben felhasználják, ezért a háttéranyagok megtekintését csak kivételes esetekben engedélyezzük. Ebbõl következõen olykor a PR Herald elutasítja a megtekintést és a bírósági végzés nélküli elvitelt, mert a PRH tulajdonosainak érdekei így kívánják, s mert nagy a kockázat, hogy a jelen Etikai Kódexben leírt normák sérülhetnek.

Nyilvánvaló közérdek esetén azonban lehetõvé tesszük a megtekintést, vagy az eredeti írás (bírósági végzés nélküli) elvitelét, ha az nem jelent veszélyt az online magazin munkatársaira. Az ilyen ártalmatlan kérések azonban ritkák. Ha valaki engedélyt kap egy adott kézirat (és az ahhoz tartozó) dokumentáció tanulmányozására, akkor általában tájékoztatjuk, hogy az ügyben érintett többi személy és szervezet is megkapja ugyanezt a lehetõséget.

3. Anonimitás
A PR Heraldban szereplõ személyek többségét névvel is azonosítjuk. Ez összhangban áll a nyílt információ- és véleménycsere hagyományaival, és egyúttal fontos része a felelõsségre vonhatóságnak. Vannak azonban olyan esetek, amikor õriznünk kell a névtelenséget. Rovatainkban csak akkor lehet névtelenül szerepelni, ha a szerkesztõ meg van gyõzõdve:
- a téma fontosságáról;
- a várható következményekrõl (ideértve a nyilatkozatot tevõ jelentõségét és a témában való jártasságát);
- arról, hogy a névtelenség nélkül lehetetlen, vagy nem kívánatos a közremûködés;
- arról, hogy a névtelen szereplés várhatólag növeli a szerkesztés színvonalát, és a publicitás hatásait.

A nyilatkozók általában névtelenek maradhatnak, ha a kommunikációs szakmák etikai elõírásai ezt megkövetelik. Körültekintõbb megfontolást igényel, ha a névtelenség iránti kérelem többre irányul, mint csupán a megnyilatkozó nevének elhallgatására. Az ilyen eseteket a fentebb felsorolt kritériumok alapján kell mérlegelni. Megengedhetõ a névnélküliség, ha a megnyilatkozás társadalmi jelentõségû ügyekre világít rá, ugyanakkor súlyos kellemetlenségekhez vagy zaklatáshoz vezethet. (Családi élet (válás, otthonról elszökött gyermekek, szerelmi perpatvar); élvezeti szenvedély, vagy egészségi állapot (például kábítószer-függõség, alkoholizmus, szerencsejáték, annorexia stb.); továbbá valamilyen társadalmilag elítélendõ magatartás, ami azonban még nem bûncselekmény; súlyos bûncselekményekrõl történõ beszámoló, vagy bûncselekményekben történõ nyomozás (például besúgók, rabtársak, volt rabok, szélhámosság áldozatainak megvédelmezése).

Az anonimitás akkor is indokolt lehet, ha különben az egyént üldöznék, vagy felelõsségre vonnák olyan megnyilatkozásáért, amelyet a szólásszabadság jogszerû gyakorlásaként lehet felfogni. A névnélküliségrõl szóló döntés a megnyilatkozás tartalmától függ, figyelembe véve azt az eljárást, amellyel szemben ezt a védelmet nyújtjuk. A PRHON nem ad névnélküliséget olyan megnyilatkozóknak, akik ezzel az európai közösség igazságszolgáltatásának kijátszására törekednek.
Nem azonosított személyek által elkövetett törvényellenes tevékenységekrõl általában csak akkor közlünk tényállításokat, ha azt a fõszerkesztõ jóváhagyja. A végsõ döntés olyan tényezõktõl függ, mint
– vajon a tevékenység híresemény-e?
– a PR Herald egymagában számol-e be az eseményrõl vagy más újságokkal és tömegkommunikációs eszközökkel együtt?
– tipikus vagy egyedi tevékenységrõl van-e szó az érintett csoport részérõl?
– milyen mértékû a törvénysértés súlyossága?
Más a helyzet akkor, ha egyes személyek nem szerzõként, vagy interjúalanyként kerülnek kapcsolatba az újsággal. Ilyen esetekben a legfontosabb az ügy tisztességes kezelése, valamint az egyének magánéletébe való szükségtelen beavatkozás elkerülése. Az anonimitás kérésének tiszteletben tartandó esete például az olyan adományozó, aki ajándékát név nélkül kívánja nyújtani. Hasonló a helyzet a szervátültetések donorjainak családjaival. Egy sürgetõ eseményt feldolgozó újságíró számára nehéz lehet eldöntetni, hogy a névtelenség védelme valóban indokolt-e. Minden olyan utalást figyelembe kell venni, amely arra vonatkozik, hogy arra érdemes személy kéri az anonimitást, még akkor is, ha más médiumok esetleg nem ilyen aggályosak.

4. Archív anyagok
Körültekintõen kell eljárni, ha meghatározott múltbeli történésekrõl szóló fotográfiákat hasonló jelenlegi események illusztrálására kívánunk felhasználni. Egy zavargásról vagy éhínségrõl készült archív fotót például mindig pontosan kell azonosítani a helyszín és a felvétel idõpontjának megjelölésével. Az archív képek elavulnak. Hóval borított földek júliusban, vagy azok az állványok a Magyar Parlament körül, amelyeket már régen lebontottak, igazán nem növelnék a honlap szerzõinek szavahihetõségét. Az elavult archív felvételeknek azonban az is veszélye, hogy esetleg megbántanak, kínos helyzetbe hoznak olyan embereket, akik szerencsétlenségükre valamikor egyszer bekerültek az archívum képanyagába. Nem mutatunk be például olyan férfit, akit éppen megszondáztatják a rendõrök. Ennél is rosszabb, ha olyan embert mutatnánk be, aki már elhunyt, s ezzel fájdalmat okozunk hozzátartozóinak. Mindig fontos ellenõriznünk, hogy az archív fotó tartalma érvényes-e? Arra is figyelünk, hogy fotón látható emberek vajon a közlést miként fogadják majd.

5. Balesetek és katasztrófák
A balesetekkel, katasztrófákkal kapcsolatos elemzõ írásokban a PR Herald szerzõinek egyensúlyt kell teremteniük a teljes és pontos tájékoztatás, valamint a fölösleges aggodalom- és pánikkeltés kötelezõ elkerülése között.

Miközben alaposnak, vállalkozó szellemûnek, de egyúttal érzékenynek is kell lennünk, a mi szerzõink arra is törekednek, hogy a hatásos történetek bemutatásával együtt járó feszültség ne befolyásolja károsan az olvasóinkat! Soha ne lehessen azt se érezni, hogy a tudósítók élvezik a sajnálatos események izgalmát.

6. A tények tisztelete
Az idõpontok, helyszínek, a szereplõk összefüggésbe ágyazzák az eseményt, és segítenek abban, hogy szûküljön az olvasók idegzetét borzoló körülmények köre.

7. A megtévesztés tilalma
Az információt ellenõrizni kell! Errõl csak akkor lehet eltekinteni, ha a hír forrását teljes bizonyossággal tudjuk, és tökéletesen megbízhatónak ismerjük. A katonai repülõgépekkel kapcsolatos balesetekrõl, katasztrófákról kapott tudósításokat kötelezõ ellenõrizni a Honvédelmi Minisztériumban, vagy a NATO Fõhadiszállásán! Bármelyik rovatba került téves információt a legelsõ alkalommal, nyíltan helyesbítenünk kell!

8. Áldozatok és hozzátartozók tisztelete
A PR Herald szerkesztõi arra törekednek, hogy ne okozzanak még nagyobb megrázkódtatást a sérülteknek vagy a gyászolóknak! Az újságírók gyakran nagy megterhelésnek vannak kitéve. Ezért a szerkesztõségi szelekció során nagyon gondosan kell ügyelni a jó ízlésre és a tapintatosságra! Az interjúk során feltett elhamarkodott és meggondolatlan kérdések sérthetik az interjúalanyt és a PR Herald hírnevét. Ahol csak lehetséges, hagyjuk ki az ilyen kérdéseket. A hírek megszerzése gyakran kemény és cseppet sem vonzó küzdelem.

Vannak olyan pillanatok, amikor a szörnyû események átgondoltan részletes bemutatása is indokolt lehet, ilyen kérdésekben a tapasztalt és kellõ érzékenységgel rendelkezõ szerkesztõknek kell árnyalt döntést hozniuk! Egyébként azonban a beszámolóknak valóban tiszteletben kell tartaniuk az emberek érzéseit. Csökken az olvasóink támogatása, ha arra a következtetésre jutnak, hogy szenzációhajhászok vagyunk, s nem szeretik azt sem, ha a tudósításaink uszítónak tûnnek. Az olvasók gyakorta felháborodnak, és zaklatottá válnak olyan írásoktól, amelyekben az áldozatok önként vettek részt, vagy éppen õk maguk kérték a szereplésüket. Az olvasók azért reagálnak így, mert nem ismerik a körülményeket. A bevezetésben elmondott néhány megfontolt magyarázó szó elejét veheti az ilyesfajta ellenérzéseknek. A rovatvezetõk derítsék fel a balesetek okait, akár rögtön bekövetkezésük után, hiszen a közvéleményt természetszerûleg és helyénvalóan érdekli, hogy hol történt a hiba. Ennek azonban vannak veszélyei. A gyors vélemények, még ha szakértõktõl származnak is, tévesek lehetnek. Nem szabad túl sok gyors véleménynek teret adni. A balesetek okainak elsietett említése esetén az a látszat keletkezhet, hogy érzéketlenül és gyorsan próbálunk bûnbakot keresni, ezt pedig el kell kerülni. Az a helyes újságírói magatartás, ha mindaddig elhallgatjuk az áldozatok nevét, amíg a közvetlen hozzátartozót nem értesítették. Hagyjunk méltányos idõt a közvetlen hozzátartozók személyes tájékoztatására. Még ha más források már közzé is tették az információt, akkor is bölcsebb egy ideig visszatartani az anyagot. Ha a neveket elhallgatjuk, kerülendõ minden olyan részlet, amely alapján az áldozat azonosítható. Ritka esetben elõfordul, hogy az áldozat személyazonossága a hír szerves része, s így az információ visszatartása nem ésszerû.

9. Hatósági nyomásgyakorlás
Idõnként érkezik hozzánk kérés különleges közlemények közzétételére. A PR Herald fõszerkesztõje gondosan mérlegeli az ilyen megkereséseket. Az ilyen különleges közlemények, illetve a velük kapcsolatos információk általában a hírrovatokban kapnak helyet.

10. Befolyásos emberek
Amikor egy tájékoztató rovat jelentõs érdekeket érint, a szereplõk gyakran törekednek annak elõzetes megtárgyalására, hogy milyen lesz megnyilatkozásuk természete és helyzete. A rovat szerkezetét és formáját újságírói kritériumok alapján, nem pedig külsõ nyomásra adott reagálásként kell kialakítani! Az elfogadhatatlan feltételeket vissza kell utasítani, és ha szükséges, le kell mondani az illetõ személy szereplésérõl. Szokásos körülmények esetén valamennyi közremûködõnek kellõ súlyt kell kapnia és ugyanolyan intenzitású keresztkérdésekre kell válaszolnia. Mind a politikusokat, mind azok bírálóit higgadtan, elfogulatlanul kell kezelni. A keresztkérdések legyenek határozottak, de udvariasak. Az interjú készítõje adjon hangot minden jelentõs fenntartásnak vagy sérelemnek, a rovat interjúalanyainak feltett kérdések hangneme legyen egységes!

11. Belsõ ügyek
A PR Heralddal kapcsolatos eseményekrõl más eseményekkel azonos módon kell tudósítani!

12. Bûnozõk és nyilvánosság
Vádlottakkal, és elítéltekkel nem tilos interjút készíteni, de a rovatszerkesztõknek meg kell gyõzõdniük arról, hogy a megkérdezett tud-e valóban közérdekû információt nyújtani, és közérdek-e az interjú megjelentetése. A tetteseknek ne adjunk lehetõséget arra, hogy hencegjenek tettükkel vagy dicsõítsék a bûnözést. Az interjú rejtett útmutatást sem tartalmazhat bûncselekmény elkövetési módjára, és nem adhat tanácsot, hogy miképp lehet a bûnüldözést kijátszani. Nagyon körültekintõen kell eljárni, ha külsõ forrásból ajánlat érkezik a rendõrség által keresett személyekkel való interjúra vagy róluk szóló információra. Ha lehetséges, közöljük az ajánlattevõvel, hogy késõbb esetleg kötelezõ lesz tanúvallomást tennie az ügyben.

13. Információs díjak
Vádlottaknak, elítélteknek, huligánoknak, vandáloknak és hasonló személyeknek nem fizetünk. A bûnözõk, huligánok nem húzhatnak hasznot törvénytelen, antiszociális cselekedeteikbõl; indokolt lehet azonban a riportalanyi díj kifizetése, ha a tervezett szereplés olyan közérdekû témáról szól, amelyrõl a személynek különleges ismeretei vannak (például: börtönviszonyok, az elítéltek társadalmi beilleszkedése).

14. Embargo
A PR Herald idõnként kap embargózott tudósításokat és dokumentumokat, ennek során maximálisan tiszteletben tartja a közzététel legkorábbi idõpontját. Ez a rendszer gyakran szolgálja a public relations és az újságíró szakmai érdekét, hiszen az elõre megküldött információ megkönnyíti a téma exponálását és elemzését. Az embargó megsértése alááshatja a közérdekû információs rendszer legfõbb alapját: a bizalmat.

15. Más média által megtört embargó
Ha egy másik hírközlõ szervezet megtöri az embargót, a PR Herald újságírójának mérlegelnie kell, vajon olyan mértékû-e az információ közzététele, hogy a mi tájékoztatásunkat láttatná-e rossznak, ha továbbra sem adnánk ki a hírt.

16. Politikai beszédek elõzetes szövegközlése
Ezeket esetenként másképp kell kezelni, mint az elõbbieket. Számos politikus hajlandó arra, hogy még az elhangzás elõtt idézzen beszédébõl az újságíróknak. A szerkesztõink rendszerint tudnak tanáccsal szolgálni abban, hogy az embargó vajon tényleg az elõzetes nyilvánosságra hozatal elkerülését szolgálja-e. Amikor elõzetes részleteket használunk fel, nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy a szónok várhatóan elmondja az idézett részeket. A rovatkészítõknek ügyelniük kell azokra a politikusokra, akik elõzetesen ki szokták adni és késõbb meg szokták változtatni beszédeik szövegét. Mindig tanácsos tehát ellenõrizni, hogy az elmondott beszéd megfelel-e az elõzetes változatnak.

17. Közszereplõk látogatásának részletei
Ezeket biztonsági okokból embargózzák. Betartásuk fontos. Általános elõzetes tájékoztatást lehet adni, hiszen az embargó rendszerint az idõpont és a pontos helyszín részleteire vonatkozik.

18. Érdekellentétek
A PR Herald szerkesztõségi munkatársainak külsõ tevékenysége idõnként ellentétes lehet a kiadói érdekekkel. El kell fogadni azt a tényt, hogy az egyéneknek joguk van elfogadható külsõ tevékenységeket folytatni, s hogy az ilyen aktivitás a tapasztalatok bõvítése révén a rovatoknak is hasznára válhat. Azonban a szerkesztõknek kerülniük kell minden olyan tevékenységet, amely elhomályosíthatja szakmai tisztánlátásukat, vagy amelynek nyilvánosságra kerülése károsan érintheti a PR Herald jó hírét. Kétséges esetben mindig a kiadó vezetõje elé kell terjeszteni az ügyet. A hír- és aktuális rovatok készítõinek az esetek többségében engedélyt kell kérniük. Valamennyi szerkesztõségi munkatársát azonosan kell elbírálni, a külsõ tevékenységeket úgy kell megítélni, hogy mi a rovat érdeke, s nem a személy státusa (meghatározatlan munkaviszonyú, szerzõdéses vagy alkalmi munkatárs); vagy tevékenységi köre (rovatvezetõ, szerkesztõ, nemzetközi referens, vagy gyakornok) alapján. Egyes külsõ tevékenységek különösen problémásak. Egyetlen szerkesztõségi munkatárs se vegyen részt kereskedelmi vagy egyéb természetû támogatási kampányban, amelynek tárgya rovatának témájává válhat. A támogatási kampány különféle formákat ölthet: hirdetések, bannerek, mozgóképek készítése, bármilyen public relations tevékenység. Bizonyos körülmények fennforgása esetén kivétel nélkül mindegyik aggályosnak minõsülhet. A hirdetési tevékenység a honalapon megengedett, de a hír- és aktuális rovatok munkatársainak mindig jóváhagyást kell kérniük a stratégiai és marketingvezetõtõl. Aki betartja a PR Herald szerkesztési szabályait és a jelen Etikai Kódex normáit, az sem írásban, sem szóban nem fog e tekintetben kimutatható hibát elkövetni. A partnereink által kifejtett nyilvános politikai tevékenység különleges elbírálás alá esik.

19. Jóslatok és szóhasználat
A PR Herald nem jósol elõre erõszakos eseményeket, sem pedig azok bekövetkezését. Kezeljük óvatosan a bosszúálló erõszakról szóló spekulációkat. Nem nevezzük lázadásnak a zavargásokat, csak ha a helyzet mérete és súlyossága ezt nyilvánvalóan indokolja. Kerüljük a minõsítõ jelzõket és az uszító kliséket, mint például dühöngõ csõcselék, kirobbanó erõszak, növekvõ feszültség, széles körû zavargások.
– Nem tévesztjük össze a híreszteléseket a tényekkel!
– Nem vesszük készpénznek a résztvevõk vagy az önjelölt és magukon kívül senkit sem képviselõ vezérek beszámolóit! Még a szemtanúk közlései is lehetnek tévesek.
– A mi beszámolóink ne szítsanak feszültséget és helyi ellenségeskedéseket!
– Nem közölünk információt, és nem mutatunk például fotósorozatokat arról, hogyan lehet otthon fegyvereket gyártani és összeszerelni!
– Alaposan meg kell fontolni a holttestek bemutatását. Gyászoló személyekkel ne készítsünk fölösleges interjúkat, ilyen esetekben a legnagyobb érzékenységgel kell eljárni! Az újságíró legyen tudatában annak, hogy az interjúalanyok esetleg sokkos állapotban vannak, inkább védelmeznie kell õket a nyilvánosságtól, mintsem bemutatni. Vannak azonban, akik beszélni kívánnak, és ezzel használunk nekik. Általában nem kell közölni az öngyilkosság és a nemi erõszak részleteit. Lehetõleg érzékeltessük az erõszak mértékét, de kezeljük óvatosan az olyan számadatokat, amelyet nem lehet más forrásból megerõsíteni. A tömeg nagyságának becslésekor jelöljük meg a forrást, az erõszakért felelõseket, a sebesültek, a meggyilkoltak és a megrongált ingatlanok számát. Az adott közösség életének egyik fontos tényezõje, hogy a polgári lakosság milyen módon alkalmazkodik a helyzethez, s hogy az erõszak körülményei közepette mennyire õrzi meg a megszokott életvitelét. Ennek is helyet kell kapnia a helyzetrõl készülõ tudósításban. Az erõszakról csak akkor lehet megfelelõen tudósítani, ha feltárjuk az okait is. A lehetõ legrövidebb idõ alatt meg kell vizsgálni a helyzet hátterét, azokat a súlyos problémákat és körülményeket, amelyek a zavargásokhoz vezettek. Ha ez az erõfeszítések ellenére sem deríthetõ ki, akkor ezt kell közölni az olvasókkal! Az erõszak okainak vizsgálata során fel kell mérni az ideológiai és kulturális ellentéteket, és a viszály szervezettségének mértékét. A magyarázatok azonban ne nyújtsanak alapot a pr-rel ellentétes propagandára! A politikai demagógiát is lehet szemléltetni a rovatokban, de a vitató reagálás nem maradhat el!

20. Objektivitás és pontosság
Bonyolult döntések merülhetnek fel a rasszista felhangú felvonulásokról vagy gyûlésekrõl szóló tudósítások és az etnikai kérdésekkel foglalkozó cikkek, híranyagok kapcsán. A rovatkészítõknek bölcsen és érzékenyen kell az objektivitás és pontosság szakmai követelményeit kielégíteniük, anélkül, hogy erkölcsi vagy jogi sérelmet okoznának.
Az etnikai kérdésekrõl történõ írásokra is vonatkoznak az általános követelmények.

Mindenkor törekszünk a megszólalók minél szélesebb körének véleményeinek megismerésére! Ha a téma a közösségi politika körébe illeszkedik, törekedjünk helyi szakértõi vélemény megismerésére.

A rasszista nézetek kifejezése is lehet a történet része. A kérdés az, hogy az ilyen nézeteket hogyan tálaljuk, mivel ez határozhatja meg jogi és erkölcsi szempontból történõ elfogadhatóságukat. Óvatosan válogassuk meg a szavakat. A faji címkézés csak akkor használható, ha az része a történetnek. Óvakodjuk a félrevezetõ sztereotípiáktól. A kisebbségek tagjait nem szabad mindig vagy túlnyomórészt kisebbségi szerepekben ábrázolni. Meg kell jelenniük a társadalom többi tagjához hasonlóan a vásárlók, munkába járók, közlekedõk, szavazók, templomba járók stb. szerepében is. Mindennél fontosabb, hogy a bõrszínre és etnikai hovatartozásra – különös indokok nélkül – sohase hívjuk fel a figyelmet (ugyanez vonatkozik a nemre, korra, vagy korlátozott képességekre is).

21. Hirdetések és szponzorálás
Ártana a PR Herald pártatlanságról és függetlenségrõl vallott elveinek, ha a vezércikkeket tartalmazó rovatot, vagy bármelyik hírrovatot külsõ cég szponzorálná. (Kivétel ez alól az állásközvetítéssel kapcsolatos hírrovat).

A tényközlõ rovatoknak ezért minden olyasmit el kell kerülniük, amit a szerkesztõi tartalom nem indokol. A szerzõk csakis alapos okkal nevezzen meg valamely céget vagy terméket. A leíráshoz használt kifejezések feltétlenül legyenek pontosak. A téma szerkesztési követelményein túlmenõ mértékben sem vizuálisan, sem verbálisan nem hangsúlyozható valamely cég vagy termék. Az egyedi rovatokban tanúsított óvatosságon túl arra a tényre is ügyelnünk kell, hogy a reklámhadjáratokat egyre kifinomultabb eszközökkel vívják, s gyakorta egyidejûleg több rovatot is megkörnyékeznek. Nem öregbíti a PR Herald Online hírnevét, ha ugyanaz a kereskedelmi célokat szolgáló történet rövid idõn belül több rovatban, vagy egymást követõ hírlevelekben is megjelenik.

22. Támogatók megnevezése a hírrovatokban
Az esemény kereskedelmi szponzoraira akkor indokolt a hírrovatokban utalni, ha a szponzor neve része az esemény megnevezésének, vagy olyan szoros kapcsolatban áll azzal, hogy névvel együtt érthetõbb a közönségnek, mint anélkül. A támogató cég, vagy magánszemély nevének kihagyása fontos újságírói részlet mellõzésével lenne egyenlõ, illetve nem volna tisztességes a szponzorral szemben.

23. Együttmûködés
Ha valamelyik rovatkészítõ azt szorgalmazza, hogy a PR Herald kiadója lépjen együttmûködési megállapodásra külsõ szervezettel, pontos információkkal kell rendelkeznie a lehetséges partnernek harmadik féllel meglévõ finanszírozási vagy szponzorálási megállapodásairól.

24. Tárgyak, berendezések, tartós fogyasztási cikkek ingyenes használata
A sajtómunkát szolgáló eszközök, berendezések ingyenes használatára szóló ajánlatokat el lehet fogadni (telefon, gépjármûvek, munkaruhák, hétköznapi berendezési tárgyak). Az ingyenes használat soha nem alapulhat olyan megállapodáson, hogy cserébe egy termék bemutatását, vagy említését nyújtjuk. Ingyenes vagy olcsó eszközöket, berendezéseket és más feltételeket nem szabad elfogadni, ha emiatt felmerülhet annak gyanúja, hogy a rovat szerkesztõi integritása veszélybe kerül.

25. Rovattámogatás és publicitás
A rovatban közremûködõ vagy ahhoz speciális eszközöket, feltételeket nyújtó személyeknek, szervezeteknek joguk van arra, hogy véleményüket kikérjük, és udvarias elbánásban részesüljenek, de nem sérthetik a szerkesztõink autonómiáját. A kereskedelmi cégeknek és más szervezeteknek meg kell érteniük azt is, hogy nem szponzorálhatják azt a rovat, amelyben szerepelnek. Ez azt a benyomást kelthetné, hogy a PR Herald támogatja az adott szervezetet, annak tevékenységét vagy termékét.

26. Fogyasztói tanácsadók
Az alapos tényfeltáráson és pontosságon túlmenõen az újságírónak a lehetõ legszélesebb körû információt kell nyújtania ahhoz, hogy az adott cég vagy termék ne részesüljön tisztességtelen elõnyben vagy hátrányban. Körültekintõnek kell lenni abban is, hogy ne hanyagoljuk el a kisvállalatokat a nagyvállalkozásokra történõ túlzottan gyakori utalásokkal. Ha nyilvánosságtól beérkezett panaszokat teszünk közzé, a szóban forgó vállalatnak meg kell adni a lehetõséget a válaszolásra.

27. Sport
A kereskedelmi szervezetek egyre inkább, és olykor vitathatóan, szponzorálják a sporteseményeket. A szerkesztõknek figyelniük kell arra, hogy ne nyújtsanak különösen nagy publicitást a szponzoroknak!

28. Események beharangozása
Idõnként elkerülhetetlen, hogy az interjúalanyok ne ejtsenek néhány megjegyzést valamely közelgõ attraktív eseményrõl. A rovatkészítõk azonban kötelesek ezt ésszerû keretek között tartani.

29. Szerzõi jogok
A könyvismertetés során kötelezõ megjelölni a könyv címét és az író nevét, de a kiadó nevét nem. A gyakorlatban azonban következetesen vállaljuk a kiadó nevének, és a megjelenõ könyvek árainak említését is.

30. Hírzárlat iránti igények
Bármilyen hírzárlat iránti kérést azonnal jelenteni kell az illetékes vezetõnek. A döntést a hír- és aktuális rovatok, valamint a fõszerkesztõvel konzultálva kell meghozni.
A szerkesztõknek minden pillanatban tökéletesen tisztában kell lenniük azzal a veszéllyel, hogy az erõszakhoz folyamodó politikai csoportok felhasználhatják õket. Ha egyszer már a közvélemény tudomására hoztunk valamilyen információt, egy késõbbi hírzárlat, az eseménnyel összefüggõ minden további hír visszatartása akkor szinte teljességgel lehetetlen. Ugyanakkor kísérletet kell tennünk, hogy ne növeljük az emberi életet fenyegetõ kockázatot. A PR Herald mindezeket figyelembe véve mérlegeli az alábbi kéréseket: tartson vissza olyan információkat, amelyek közlése akadályozná egy helyzet megoldásán dolgozók munkáját, tegyen közzé az emberi életet fenyegetõ kockázat elhárításához azonnal szükséges pontos információkat. Egyúttal meg kell felelnünk a szakszerû tájékoztatás követelményeinek is.

A szerkesztõknek általában szem elõtt kell tartaniuk a PR Herald jó hírét illetõ két-egymással ellentétes kockázatot. Az egyik kockázat abban rejlik, ha figyelmen kívül hagyjuk az információ visszatartására vonatkozó – például a rendõrségtõl kapott – szakszerû tanácsot. A kiadó nem tudna egykönnyen megindokolni egy olyan döntést, amelynek következtében szerepet játszana emberi életek kioltásában. Ez a megfontolás attól függetlenül érvényes, hogy a többi tömegtájékoztatási eszköz közli-e a hírt vagy sem. A másik kockázat a PR Herald szavahihetõségét illeti. Ez abban áll, ha a hírzárlatra vonatkozó kéréseket – származzanak bár hivatalos szervektõl vagy bármely olyan intézménytõl, amely az információ áramlásának korlátozására törekszik – túlságosan is engedelmesen teljesítjük. Ne erõsödjék az a külsõ feltételezés, hogy automatikusan és kritikátlanul visszatartja a birtokában lévõ információkat. A hír közlése a bûnüldözést szolgálja, például nyomra vezet az emberrablás áldozatának felkutatásában, az információ közlésének folytatása mellett szóló érv lehet, hogy a bûncselekmény elkövetõinek céljait szolgálná a hírzárlat elrendelése. Magyarország demokratikus társadalom, ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy egyesek idõnként következetlenül kezelik a hírzárlatra vonatkozó kéréseket. Mindig meg kell gyõzõdni arról, hogy a hírzárlatra vonatkozó kérés megfelelõ rangú és beosztású tisztviselõtõl származik-e.

31. Interjúkészítés
Az interjú készítõje legalább annyira a figyelem középpontjában áll, mint az interjúalany. Olyan kérdéseket kell feltennie, amelyekre a hallgatóság intelligens és független gondolkodású tagjai választ várnak. A makacs kitartás dicséretes, de az interjúalany zaklatása nem az. Alázatra nincs szükség, udvariasságra viszont igen. Az interjú készítõje megfelelõ módon kifejtheti az interjúalanynak, hogy véleménye szerint a közvélemény mit gondol, és hogyan érez. Ezeket az érzelmeket azonban általában nem veheti át. Az interjúkészítõ legyen nagyon körültekintõ, nehogy gondatlanul megfogalmazott kérdések vagy indulatos hanghordozás révén az a látszat keletkezzék, hogy eleve állást foglal egy nyilvánosan vitatott kérdésben. Egy interjú megítélése függ az interjúalanytól, az adott témától és a kérdezés körülményeitõl. Ami az egyik esetben elfogadható, az elfogadhatatlan egy másikban, ha az interjúalany például zaklatott, vagy másként sebezhetõ. A riporter kérdései ugyanúgy kifejezhetik az interjúalanyról alkotott ítéletet, mint a kommentárok írott szövege. A PR Herald alapvetõen elítéli az olyan technikák alkalmazását, mint az üldözés a kamerával, a bejelentés nélkül rögzített telefonhívások és a gépkocsi ablakán behajolva készített interjúk, s a kritikai észrevételeinek a cikkeiben hangot is ad.

32. Ipari és üzleti élet a rovatokban
Az ipari és üzleti élet ügyeivel a PR Herald csak a szükséges mértékben foglalkozik. A munkahelyeken számos fontos és érdekes kommunikációs probléma fordul elõ a munkavállalók és munkaadók közötti vitákon kívül is.

33. Sztrájkok
Az érdekvédelmi célú szervezett munkabeszüntetések csupán kis részét alkotják a gazdasági életnek, de kipattanásuk idõpontjától kezdve nagy hatást gyakorolnak a közvéleményre. Egy sztrájk menetérõl adott friss tájékoztatáson és a feszültségek mértékének érzékeltetésén túl az eseményeket mindig el kell helyeznünk a gazdasági élet általános összefüggéseiben is. Mivel a sztrájkok megosztják az embereket, és az érzelmek is hevesebbé válnak, az újságírónknak olyan körültekintõ magatartást kell tanúsítania, hogy az egyik oldallal se azonosíthassák õket. A gondatlan szóhasználat az elfogultság benyomását keltheti, kerüljük tehát az indulattól terhes, érzelmekre ható kifejezéseket. Minél nagyobb méretû a szóban forgó vita, annál nehezebb átfogóan beszámolni róla, részben azért, mert a problémák a gazdasági összefüggéseken túl nyíltan politikaivá is válnak. Éppen ezért fel kell tárni a hátteret, az okokat és a lényegi problémákat.

34. Jótékonysági felhívások
A rovatvezetõknek meg kell gyõzõdniük arról, hogy a szóban forgó karitatív szervezet megtette-e a megfelelõ intézkedéseket a készpénz- vagy természetbeni adományok fogadására és visszaigazolására. A szerkesztõk készítsék fel munkatársaikat az adott rovat számára közvetlenül beérkezõ adományok kezelésére.
A jótékonysági szervezetek pr-tevékenységét is bemutató rovatok fõképp publicisztikai írásokat közölnek, ritkábban felhívásokat.

35. Karitatív szervezeteknek történõ áttételes adományozás
A szerzõk kerüljék a csodálatos felépülésekrõl, vagy megmenekülésekrõl szóló történeteket, pláne ha a túlélõ pénzt kér az interjúért, még abban az esetben is, ha arra a karitatív tevékenységre vagy szervezetre kívánja fordítani, amely megmentette az illetõ életét.

36. Felhívások vészhelyzetben
Ezek akkor közölhetõk, ha súlyos vészhelyzet állt elõ bel- és külföldön.

37. Klisék, fellengzõs kifejezések
Kerüljük a fellengzõs nyelvhasználatot. Egyszerû, keresetlen és közérthetõ szavak jobban szolgálják céljai a munkát, mint a harsány és rámenõs kifejezések. Az egyszerû nyelvezet gyakran sportszerûbb is. A hírszövegek írásáról készült különféle magyar nyelvû tankönyvek számos példát mutatnak be a szavak helyes megválasztására. Általában az a lényeg, hogy a gördülékeny és mértéktartó kifejezésmód közvetíti legjobban mondanivalónkat. Kliséket nagyon ritkán használjunk! Gyakran hiányzik belõlük a meggyõzõerõ és elcsépelt frázisszerû gondolkodásra, vagy a gondolatok hiányára utalnak.

38. A közremûködõkkel való bánásmód
A közremûködõ személyekkel nyíltan, õszintén és udvariasan kell bánni. A szerkesztõség függetlenségét mindenkor meg kell õrizni, de a közremûködõk nem érezhetnek olyasmit, hogy érdekeiket semmibe vesszük, félrevezetjük õket vagy rájuk erõltetjük a szereplést.

39. Kiválasztás
A PR Herald egyetlen újságírója vagy munkatársa sem lehet olyan lekötelezettje vagy bizalmas ismerõse az interjúalanyainknak, ha ezáltal veszélybe kerül az objektivitás, vagy csorbát szenvedhet a rovat feletti szerkesztõségi ellenõrzés. Az érintettek kiválasztása a téma tárgyalásmódjának megválasztásával függ össze. Minél nyilvánvalóbban ellentmondásos, vitatott a téma, annál fontosabb, hogy a tárgyalás módja kiegyensúlyozott legyen. Ezzel jár, hogy minden nézettel foglalkoznunk kell. Amikor a rovat a szóban forgó problémának csak egyik vetületét tárgyalja, akkor az a kívánalom, hogy egy következõ alkalommal a többi aspektus is kapjon hangot.

40. Bánásmód
A résztvevõket tájékoztatni kell arról, hogy milyen jellegû rovatban fogunk velük kapcsolatos információkat közölni, s hogy melyek a rovat általános céljai. A szerkesztõk legyenek körültekintõek, és bánjanak egyenrangúan a közremûködõ szereplõkkel. Egy már megírt cikket csak alapos indokkal lehet kihagyni a rovatból, és ezt udvariasan közölni kell az érintettel. Ha lehetséges, már elõre jelezzük ezt az eshetõséget. Minden szereplõnek joga van elkérnie és megkapnia a rovat vázlatos leírást, és tájékoztatni kell õt bármely lényegi változásról. Esetenként a szerkesztõ dönthet úgy, hogy a közlés elõtt bemutatja a cikket a tények pontosságának ellenõrzése, szakértõi vélemény kikérése, vagy az szerkesztéshez különleges módon hozzájáruló szereplõ érdekében. Az ilyen elõzetes jóváhagyás-kérés ritkán értelmezhetõ a szerkesztõi szabadság korlátozásaként. Egyetlen résztvevõ vagy külsõ testület sem kaphat azonban vétójogot.

Kivételes körülmények közepette (például a közérdekkel ellentétes ügyeket vizsgáló írások esetében) az újságírók helyesen érezhetik szükségét, hogy szándékaik titokban maradjanak. Ez nem mentesíti az újságírókat az alól a kötelezettség alól, hogy minden általuk írt anyag legyen tisztességes, igazságos és igaz. Általában alkalmat kell nyújtani a válaszra mindazoknak, akiknek a termékét vagy cselekedetét a cikk vizsgálat alá veszi.

A PR Herald nem mond le a belsõ szerkesztõi ellenõrzésrõl. Az újságíróinktól elvárjuk, hogy határozottan viselkedjenek azokkal a partnereinkkel szemben, akik az udvariasságot és az együttmûködési készséget összetévesztik a szerkesztõi ellenõrzés lazításával. A fõszerkesztõnek kell eldöntenie, hogy egy adott partner mely feltételei elfogadhatatlanok.

41. A PR Herald egysége
A munkatársainkat fel kell arról világosítani, hogy a PR Herald bármely rovata számára megszerzett anyagot a kiadó másik részleg is felhasználhatja. Kivételes esetben – ha a partner veszélybe kerülne – adható biztosíték, hogy a közremûködése nem lesz látható vagy olvasható.

42. Interjú visszavonására vonatkozó kérés
Amikor egy interjút már rögzítettek, az alanynak általában nincs vitathatatlan joga a közzétételi hozzájárulás visszavonására. A PR Herald gyakorlatában azonban irányelv, hogy minden ilyen kérést nagyon komolyan mérlegelünk. Hasonlóképpen komolyan megfontolandók azok a kérések is, hogy szakítsuk félbe egy tematikus sorozatot.

43. Cikkek ismételt felhasználása
A PR Herald 1995-2001 között, valamint a 2004. szeptemberi újraindulás óta megjelent anyagokat csak tisztességes összefüggésben lehet újrapublikálni. Ehhez minden esetben szükséges a partnereink beleegyezése is, hiszen élet- és munkakörülményei megváltozhattak. A szerkesztõknek mindig meg kell gyõzõdniük arról, hogy egy anyag ismételt felhasználása nem ellentétes az anyag eredeti értelmezésével.

44. A “nép hangja” interjúk
Nem szabad az interjúkat adatfelvételi mintának beállítani. A kérdezés módja olyan legyen, ami megfelel a kapásból adott interjú természetének. Bár a nép hangja interjú célja éppen a spontaneitás, a rögzítés célját nem szabad eltitkolni.

45. Közvéleménykutatások
Az általunk közreadott közvélemény-kutatások a beállítódások és a tendenciák tükrözésére jók, de csak bizonyos korlátok között. Ennek ki kell fejezõdnie az eredményekrõl való tudósításban, az adatok felhasználásában. A kutatások fõbb típusai: A hagyományos véleményvizsgálatot személyes kérdezéssel, országosan ezres- mintán végeztetjük. A telefonon lebonyolított közvélemény-kutatás esetében figyelembe kell venni azt a tényt, hogy csak telefontulajdonosok kerülnek a mintába. A panel-közvélemény-kutatásokban fennáll az a veszély, hogy a minta ismétlõdõen megkérdezett tagjai esetleg beletanulnak a válaszolásba, és reagálásaik nem-tipikusak. Bármely kutatóintézet tévedhet. Általában plusz/mínusz három százalék a hibahatár. Egy hat százalékos különbség tehát a valóságban akár szoros fej-fej melletti állás is lehet. A szakszerûtlenül végzett közvélemény-kutatás esetében a hibahatár három százaléknál is nagyobb, esetleg sokkal nagyobb. Fenntartással kell kezelni az adatokat, ha egyetlen felmérés alapján mutatnak jelentõs véleményváltozásokat. Ügyelni kell a nem tudom válaszok arányára!
A felmérések nagyon értékes jelzést képesek adni a társadalom reakcióiról, de valójában jelzésként, és nem szilárd bizonyítékként kell tudósítanunk róluk. A közvélemény-kutatási eredményeket korábbi felmérések adataival összehasonlítva kell szemlélni. Akkor a legértékesebbek, ha egy irányzat részeként, egy grafikon egy-egy pontjaként fogjuk fel õket. Az összehasonlításnak a lehetõ leghosszabb idõszakra kell kiterjednie. Választási vizsgálatok esetén legalább a kampány kezdetéig kell visszapillantania. Ha a friss eredmények élesen eltérnek a korábbi tendenciától, lehetséges, hogy nem megalapozott a vizsgálat. A közönséget tájékoztatni kell errõl az eshetõségrõl. Különös óvatossággal kell kezelni a szavazási szándékokról szóló felméréseket. Annak is lehetnek fontos választási következményei, ha a két nagy versengõ két párt között csekély –jóval a hibahatáron belüli –, különbség mutatkozik. Egyetlen vizsgálat eredményeibõl se vonjunk le messzemenõ következtetéseket, s idõrõl-idõre említsük meg a hibahatár nagyságát. A felmérési eredmények nem bizonyosságok. „Jeleznek” vagy „sugallnak” valamit, de nem „bizonyítanak”, nem „erõsítenek meg”, nem „lepleznek le”. Közölni kell a felmérést végzõ szervezet nevét, s azt is, kinek a megbízásából készítette a vizsgálatot. Számoljunk be a kérdezés idõszakáról és a mintanagyságról.

46. Kutatások rendelése
A PR Herald számára bármely tényfeltáró vagy vélemény-vizsgálatot megbízható kutatási szervezettel kell elvégeztetni, a piac- és közvélemény kutatások Etikai Kódexének megfelelõen.

47. Levelezés
A PR Herald nyilvános szerkesztési kötelezettsége és az általános udvariasság egyaránt megkívánja a beérkezõ E-mailek és hagyományos levelek gyors és kielégítõ feldolgozását. A honlap látogatóitól kapott levelekre következetesen, udvariasan kell válaszolnia.

48. Levelek, e-mailek
A közönség levelei szólhatnak a PR Herald-nak általában, vagy valamelyik újságírónak, külsõ szerzõnek. Az utóbbi esetekben az illetékes feladata, hogy a levelekre megfelelõ módon válaszoljon. A szerkesztõségnek címzett levelekkel közvetlenül a kiadó vezetõje foglalkozik. A szerkesztõk és rovatkészítõk a lehetõ legrövidebb idõ alatt reagáljanak, ha a válasz megírásához segítséget kérnek tõlük. A munkatársak nagyon körültekintõen kommunikáljanak a levélírókkal.
Bizonyos esetekben levélírók közléseivel központilag kell foglalkozni. Évtizedes szerkesztõi tapasztalatunk alapján tudjuk, hogy melyek ezek az esetek. Az ilyen, eredetiben vagy másolatban beérkezõ leveleket a címzett ne válaszolja meg, hanem továbbítsa a kiadó titkárságára. A honlapon közölt válaszoknak tükrözniük kell a PR Herald egészének gondolkodásmódját. A szerkesztõség által felkért rovatkészítõknek közvetlenül a fõszerkesztõhöz kell benyújtaniuk válaszlevelük tervezetét, jóváhagyásra.

49. Magánadatok védelme
A munkatársak kiemelt körültekintéssel járnak el alkalmazottaink vagy partnereink privátcímének, magántelefonszámának közreadása során.

50. Szövegek és képek
Amikor csak lehetõségünk van rá, adjuk ki az érdeklõdõknek a már közölt szövegeket. Elsõsorban azoknak küldjük meg a cikkek anyagát, akik joggal állítják, hogy közük van a rovathoz, vagy annak témájához. Ugyanígy járjunk el azokkal is, akik úgy érzik, hogy a szóban forgó téma rájuk nézve hátrányos volt. Az ilyen kéréseket kezeljük óvatosan.

Csak a korrektúrázott és véglegesített szövegeket rakjuk ki a honlap nyilvános felületeire. Szövegek illetékteleneknek nem adhatók ki a megjelenés elõtt. Udvariasan el kell utasítani azokat a kéréseket, amelyek a háttér-dokumentációkra vonatkoznak. Bármely korábbi szövegvariáns nyilvánosságra kerülése sértheti a szerzõi jogokat.

51. Autentikus kutatásokra vonatkozó kérések
A PR Herald szellemi anyagainak értékesítésével a marketingvezetõ foglalkozik. A kereskedelmi szempontokon túl vannak szerkesztési és szakmapolitikai megfontolások is. Az együttmûködési megállapodások alapján mûködõ hírcseréktõl eltekintve, csak akkor adunk ki anyagokat, ha megfelelõ, különleges biztosítékot kapunk felhasználásuk körülményeirõl.

52. A cikkek elõzetes megtekintése
Kívülállóknak rendszerint az alábbi okok egyike miatt engedjük meg, hogy megjelés elõtt elolvashassanak egy-egy írást. Hírgenerálás, vagy publicitás keltése céljából, illetve – kivételes esetben – a szereplõknek vagy más közremûködõknek adunk lehetõséget ténykérdésekkel kapcsolatos megjegyzésekre.

52. Megjelenés elõtti kontroll
Mindig számoljunk azzal a kockázattal, hogy kísérlet történik a szerkesztésbe való beavatkozásra. Elfogadható az olyan megállapodás, amikor egy érintett csak a rá vonatkozó részt tekinti meg az írásból; de tegyük egyértelmûvé, hogy az elõzetes bemutatás célja a ténybeli hibák kiigazítása; szögezzük le, hogy minõsítés, megítélés dolgában a rovatkészítõé a végsõ döntés joga; tegyük világossá, hogy a végsõ szerkesztõi ellenõrzés a rovatkészítõ joga.

53. Nem szakmai szervezetek anyagai
A rovatok idõnként a tömegkommunikációtól független személyektõl vagy szervezetektõl is kapnak anyagokat. Az illegális csoportoktól származó, vagy törvényellenes tevékenységekkel foglalkozó anyagok különleges elbírálást igényelnek. Ezeket nem újdonságértékük miatt kell felhasználni. Bemutatásukat inkább az támasztja alá, hogy olyan információt tartalmaznak, amelyekrõl a közvéleménynek nyilvánvalóan tudnia kell. Az ilyen anyagok általában váljanak a tényfeltáró és kiegyensúlyozott újságírás részévé, s ne használjuk õket összefüggéseikbõl kiszakítva, magyarázat nélkül. A rovatok nem köthetnek szerzõdést ilyen anyagok megszerzésére, és fizetésre sem kerülhet sor.

54. Nõk
Sok nõ Magyarországon még ma is úgy érzi, hogy diszkrimináció éri a médiában, és gyakran valóban ez a helyzet. Ezért is fontos a PR Herald szerkesztõinek megfelelõ szóhasználata. A munkahelyek és szerepek leírásánál használjunk olyan fordulatokat, amelyek figyelembe veszik az érintettek érzékenységét. Helytelen és sértõ meggondolatlan módon leszûkített vagy másodlagos szerepekben ábrázolni a nõket. Számos esetben lényegtelen, hogy a szóban forgó személy nõ-e vagy férfi. Kerüljük el az olyan kifejezéseket és gesztusokat, helyzeteket, amelyek ósdi és lealacsonyító sztereotípiákat idéznek fel.

55. Obszcenitás és káromkodás
A káromkodások visszatetszést keltenek. Kötelezõ megfontolni az alábbiakat: milyen rovatban és összefüggésben jelenik meg a szó vagy a kép; és mi a téma.

56. Öregek
A rovatkészítõk súlyos hibát követnek el, ha olyan látszatot keltenek, hogy az „elaggottak” vagy „az öregek otthona” köti le a figyelmüket. Az általános helyzetet és az egyedi eseteket egyaránt be kell mutatni. Az idõs korosztálytagjaival nem szabad úgy bánni, hogy úgyis csak „öregek”, „aggastyánok”, vagy ami még rosszabb, „öregek és zavaros gondolkodásúak”.

57. Pártatlanság
A PR Herald szerkesztésének egyik legfontosabb szempontja a pártatlanság. A publikációink és szerkesztési gyakorlatunk a nemzet egészét szolgálja. Ismerjük és becsüljük az emberek százezreinek egymástól különbözõ ízlését, véleményét és gondolkodásmódját. Ezt az írásaink sokszínû választékával szolgáljuk. Mindez erõfeszítést és képzelõerõt kíván. Minden rovatvezetõ kísérje figyelemmel és dolgozza fel a területére tartozó jelentõsebb társadalmi tevékenységeket, és irányzatokat. Az objektív tényközlõ rovatok készítõi legyenek nagyon körültekintõek és igényesek. A hírekkel kapcsolatos döntéseket a legmagasabb szintû szakértelem hassa át. Az események feldolgozásához kötelezõen hozzátartozik az elmélyült vizsgálódás.

Óvakodjunk a gyors és leegyszerûsítõ jellegû, közkeletû feltételezésektõl.

Gyakran kell tudósítanunk arról, hogy egy vitában vagy esemény kapcsán mi a véleménye az érintett intézményeknek, és a fontosabb résztvevõknek. A jó tudósítás azonban nem elégszik meg ennyivel. Olyan intelligens és jól informált beszámolót kell adnunk, hogy ennek alapján a közönség véleményt tudjon formálni. Az újságíró hangot adhat értékelõ véleménynek, de tilos a megfellebbezhetetlen vagy más nézeteket figyelmen kívül hagyó állásfoglalás.

Az értékelõ vélemény akkor a leginkább helyénvaló, ha egy tapasztalt állandó szerzõ, vagy kommentátor tekintélye és szavahihetõsége, s az érthetõen bemutatott tények támasztják alá. Az értékelõ véleménynek a közönség szemében is lényeglátónak és tisztességesnek kell lennie. A PR Herald pártatlan rovatai alapján az olvasók, vagy a honlap látogatói ne érezzék, hogy a szerzõnek elfogult a személyes véleménye a szóban-forgó ügyrõl. Nem kelthetjük azt a benyomást, hogy már eleve megvolt az értékítéletük a szóban forgó témáról. Nem engedhetõ meg, hogy a nyilvánosság egy-egy meghatározott állásponttal azonosíthassa a szerkesztõket, és a szerzõket a rovataik szempontjából jelentõs kérdésekben. Az interjúkérdések sem nyíltan, sem burkoltan nem tartalmazhatnak szélsõségesen elfogult véleményt. Lehetnek bennük szubjektív megjegyzések, amelyek segítik megmagyarázni vagy elemezni a problémákat, de csak akkor, ha nem fejeznek ki sem nyílt, sem rejtett személyes elfogultságot. A képeket, grafikonokat és más szemléltetõ anyagokat is pártatlanul kell megválasztani és közreadni.

58. A pártatlanság idõbeli értelmezése
Egy független újságírónak sem kell föltétlenül gondoskodnia arról, hogy minden egyes cikkben, vagy híranyagban megszólalhasson valamennyi érintett fél. Lehet helyénvaló a téma szûk fókuszba állítása is. De az esemény ismertetését és az interjúalanyok kérdezésének módját ilyenkor is a pártatlanság szellemének kell meghatároznia. A fõszerkesztõ, a szerkesztõk, és állandó tudósítók kötelesek gondoskodni arról, hogy egy ésszerû idõszakon belül eleget tegyenek a témájukkal kapcsolatos sokféle nézet és érdek bemutatásának. Nem elfogadható álláspont, hogy más közlési eszközök majd gondoskodnak az egyensúlyt megteremtõ nézetek kifejezésérõl. Vannak azonban olyan esetek, amikor valamennyi fontos nézetnek helyet kell kapnia egyetlen rovatban, vagy azért mert valószínûtlen, hogy a PR Herald egyhamar visszatérjen a témára, vagy pedig a probléma különlegesen kényes és sürgetõ volta miatt. A leggondosabban azokkal a bonyolult problémákkal kell foglalkoznunk, amelyekrõl komoly és mással perlekedõ állítások hangzanak el. A rövid tudósításokból építkezõ hír- és magazinrovatokban rendszerint egy bizonyos idõszak alatt, az események fejlõdésének megfelelõen, apránként dolgozzuk fel teljesen a témát. Az elemzõ rovatokban kezdettõl fogva legyen világos az átfogó szándék. Konkrétan kell törekednünk arra, hogy egy rovatban, vagy egy tervezett sorozatban vegyük figyelembe mindegyik felet. Még ha nem is lehet minden aspektust részletekbe menõen megvizsgálni, akkor is tükrözni kell mindegyiket. Bármely vizsgálódásnak messzemenõen figyelembe kell vennie az összefüggéseket. Lehet, hogy ehhez nem elegendõ a szokásos energiaráfordítás. Meg kell fontolni további információ-feltárással foglalkozó személyek bevonását. A szerkesztõknek elegendõ idõt kell kapnia a téma alapos vizsgálatára. Ha az anyagot már összegyûjtöttük, a végsõ formába öntés a szokásosnál több idõt igényelhet. A rovat korai szakaszában kell bevonni a fõszerkesztõt. Ha egy téma rendkívüli mértékben ellentmondásos, csak a nyilvánvalóan pártatlan feldolgozás mutathatja be és elemezheti megbízhatóan az eseményeket. A rovatnak minden vonatkozásában – az írott szövegtõl az interjúk kérdésein át az anyag kiválasztásáig – meg kell tudnia gyõzni a közönséget arról, hogy a problémát elfogulatlanul, elõre megfogalmazott végkövetkeztetések nélkül, tisztességesen tártuk fel. Még apróságok is olyan színben tûnhetnek fel, mintha egy elõzetesen meglévõ álláspontról árulkodnának, különösen, ha megismétlõdnek. A „De…” vagy más kifejezések szükségtelen használata például ellenségesnek vagy elutasítónak látszódhat. A kommentárok legyenek nagyon körültekintõek, hogy ne tartalmazzanak a tények által nem tökéletesen igazolt, átfogó vagy részletes következtetéseket. A bonyolult, s különösen a gyorsan lezajló események szemtanúit ne tekintsük, és ne mutassuk be kétségbevonhatatlanul megbízhatóként. Még a gyakorlott megfigyelõk beszámolói is el szoktak térni egymástól. Ha egy szemtanú állítását nem lehet megerõsíteni, akkor ezt egyértelmûen közölni kell! Fenntartással kell kezelni az ismeretlen személyazonosságú tanúkat, és fõképp azokat a személyeket, akik csak háttér-információként hajlandók megfigyeléseiket közölni.

Budapest, 2014. augusztus 13.

Varga Mihály – fõszerkesztõ
Telefon/fax: (1) 247-60-36
Mobil: (20) 966-38-25