A Magyar Public Relations Szövetség 2012-ben indítja útjára az első, ügynökségeknek szánt díját, amelynek névadója Dr. Sándor Imre (1933-2007), a hazai kommunikációs iparág egyik elméleti megalapozója, professzor emeritus, a Corvinus Egyetem Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszékének korábbi vezetője.

A díj egyfajta minősítés, amely évente a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt pályázatokat – hírnévmenedzsment munkákat és kampányokat – ismeri el anélkül, hogy a különböző pályamunkák között rangsor felállítására törekedne.

A Magyar Public Relations Szövetség Elnöksége bízik abban, hogy ez a díj hozzájárul a public relations szakma, és különösen az ügynökségek munkájának elismertetéséhez és a szakmai színvonal további növeléséhez.

Az illusztráció Földesi Máté fotográfiája

KI PÁLYÁZHAT?

Minden olyan, Magyarországon bejegyzett kommunikációs ügynökség – legyen az tisztán pr-ügynökség vagy marketingkommunikációs ügynökség, vagy bármely vegyes szakmai profilú szolgáltató cég –, amely a 2011-es évben a pályázati kiírásnak megfelelő munkát végzett és annak jelöléséhez ügyfele hozzájárulásával rendelkezik. A Szövetség nem fogad el politikai és/vagy pártokhoz kötődő kampányokat és vallási tárgyú, vagy egyház(ak)hoz kötött pályamunkákat sem – kivéve a kifejezetten társadalmi jellegű, jótékonysági, katasztrófa-enyhítési, és anti-rasszista, kisebbségi felzárkóztató kommunikációs kampányokat.

PÁLYÁZHATÓ KATEGÓRIÁK

1.) Hírnévmenedzsment

Olyan, a 2011-es évben folyamatos, de minimum 6 hónapon keresztül az ügyfél számára végzett, több PR-szakterületre kiterjedő ügynökségi tevékenység, amely mérhetően hozzájárul a vállalat/szervezet reputációjának javításához, a hírnév fejlesztéséhez, megőrzéséhez, az esetlegesen sérült hírnév helyreállításához.  A hírnévmenedzsment kategóriában leadott pályázatokhoz kérjük benyújtani az ügyfél egy legalább A/4 oldal terjedelmű értékelését az ügynökség által végzett munkáról. Az értékelésnél hangsúlyosan számít a megbízó szervezet vezetésének nyújtott tanácsadói tevékenység tartalma.

2.) Kommunikációs kampány

Olyan, a 2011-es évben végzett, időben egyértelműen behatárolható, mérhető eredménnyel rendelkező kommunikációs aktivitás, amely a PR-szakma klasszikus szakterületei közül legalább egyet azonosít, és módszertanában többféle megoldást is hasznosít (a digitális kommunikációtól a rendezvényszervezésig).

IPARÁGI BONTÁS

A pályázatok benyújtásakor meg kell jelölni, hogy mely iparágba tartozó ügyfélnek végezték a nevezett munkát. A választható iparágak:

Energiaipar
Építőipar
Pénzügy, bank és biztosítás
Egészségügy
Ingatlanügy
FMCG
Telekommunikáció és IT
Média és szórakozás
Technológia
Turizmus és vendéglátás
Szállítás, közlekedés
Nonprofit és civil szféra
Egyéb

A Sándor Imre PR-Díj iparági kategóriánként kerül kiosztásra.

A PÁLYÁZATOK TARTALMA

A pályázatokban az alábbi tartalmi egységeket kell elkülöníteni!

HÍRNÉVMENEDZSMENT

1. Alaphelyzet bemutatása, kommunikációs kihívások
2. Célok, célcsoportok/érdekgazdák
3. Kommunikációs stratégia és üzenetek
4. A stratégia megvalósítása, módszerek és eszközök, és időzítésük
5. Az ügynökség és az ügyfél között kapcsolattartás menete, minősége, a tanácsadás tartalma (szakmai javaslatok, illetve változások kezdeményezése)
6. A kitűzött célok elérésének ügynökségi értékelése
7. Az ügyfél értékelése az ügynökség munkájáról

KOMMUNIKÁCIÓS KAMPÁNY

1. Alaphelyzet bemutatása, kommunikációs kihívások
2. Célok, célcsoportok
3. Kommunikációs stratégia és üzenetek
4. A stratégia megvalósítása, módszerek és eszközök, és időzítésük
5. A munka/kampány eredményének mérési módszerei
6. A munka/kampány eredménye és a jövőbeni felhasználás/folytatási lehetőségek

A SZAKMAI ZSŰRI

A pályázatokat – mindkét kategóriában – elbíráló zsűri a Magyar PR Szövetség elnökségének és jogi tagjainak képviselőiből áll:

Mayer Zsolt, az MPRSZ vállalatokért felelős alelnöke, a MARS Magyarország Public Affairs igazgatója

Nagy József, a NAV főosztályvezetője, az elnöki kabinet tagja

Perlaky-Papp József, a BKÜF docense

Rajné Admecz Ildikó, a BDO igazgatója

Szeles Péter Dr., az MPRSZ elnöke

Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója

A ZSŰRI ÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA

A szakmai zsűri tagjai minden bírálati szempontra maximálisan 10 pontot adhatnak. A bírálat egyenként, online rendszerben zajlik, de a zsűri tagjai lehetőséget kapnak személyes egyeztetésre is. A tíz bírálati szempont alapján az egy-egy pályázatra maximálisan adható pontszám 100. Azon ügynökségek nyerik el a Sándor Imre PR-Díjat, amelyek pályázatára adott összpontszám eléri a 80-at.

A zsűri tagjai elfogultságot nyújthatnak be minden olyan pályázat bírálásakor, amelyben bármilyen szempontból érintettek. Ilyen esetben a többi zsűritag által adott pontok átlagát számoljuk.

A BÍRÁLAT SZEMPONTJAI

• A szakmai zsűri az alábbi szempontok alapján bírálja el a pályázatokat:
• Az ügynökség iparági ismerete és ezen ismeretek hasznosítása
• A szakmai eszköztár kiválasztása, használatának egyensúlya
• Az alaphelyzet és a kommunikációs kihívások meghatározása
• A választott kommunikációs stratégia
• Az üzenetek értelmezhetősége, hatékonysága, kommunikálhatósága
• A kommunikációs eszközök minősége, aránya, a stratégia megvalósítása
• Az ügynökségi munka/kampány mérése és visszacsatolása
• Az ügynökség és az ügyfél között kapcsolat, az együttműködés foka, a tanácsadói aktivitás tartalma és indokoltsága
• Az erőforrások (anyagi, emberi) használata
• Az ügynökség rugalmassága, reagálása a váratlan helyzetekre

NEVEZÉSI DÍJ

A nevezési díj mindkét kategóriában egységesen 30.000 Ft + ÁFA.

Azon ügynökségek, amelyek a Magyar Public Relations Szövetség jogi tagjai, korlátlan számú pályázatot nyújthatnak be INGYENESEN.

A nevezési díjat a kategória megjelölésével a Magyar Public Relations Szövetség K&H 10402166-21629853-00000000 számú bankszámlájára kérjük átutalni a nevezéssel egy időben. (A cégek számlaigényüket jelezzék a MPRSZ titkárságának: mprsz@mprsz.hu)

A nevezési díj tartalmazza ügynökségenként két fő részvételét az ünnepélyes díjátadáson 2012 szeptemberében.

IDŐZÍTÉS

Jelentkezési határidő: 2012. június 15.

Eredményhirdetés: 2012 szeptemberében több szakmai szövetség összefogásával megrendezendő Reklámfesztivál PR-napján kerül sor.

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK

A pályázat első oldalán kérjük feltüntetni az alábbi adatokat:

• A pályázott kategória
• Az ügyfél iparága
• A pályázati anyag címe
• A pályázott kommunikációs program személyi felelősei
• Az ügynökség neve
• Kontaktszemély, és annak elérhetőségi adatai
• A pályázati anyagot kizárólag digitálisan kérjük benyújtani, ennek maximális mérete: 10.000 karakter, amely nem tartalmazhatja a mellékleteket. Ezeket külön kérjük leadni a palyazat@mprsz.hu e-mail címre. A 10.000 karaktert meghaladó pályaműveket az MPRSZ kizárja az elbírálandók köréből.
• A Magyar Public Relations Szövetség fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben a szakmai zsűri egy adott kategóriában és iparágban egyetlen pályázatot sem értékel a Sándor Imre PR-díjra érdemesnek, akkor az adott kategóriában ne adja ki a díjat.
• A pályázatot benyújtó ügynökségek hozzájárulnak, hogy pályaműveiket az MPRSZ közzétegye honlapján, kizárólag a Szövetség tagjai számára elérhető módon.

A Kodolányi János Főiskola 9 minőségdíjat tudhat magáénak, köztük a Nemzeti Minőségi Díjat is. 10 alapszak, 5 mesterszak, és 17 felsősokú szakképzés közül választhatnak azok, akik ide nyújtják be jelentkezési lapjukat (amire augusztusban újabb lehetőség nyílik). Erasmus programjában 21 ország 87 partnerintézményével áll kapcsolatban, így teremtve meg a hallgatók számára a nemzetközi környezetet. A főiskola turizmus-vendéglátás, andragógia, gazdálkodási és menedzsment, valamint kommunikáció és médiatudomány képzései a legkeresettebbek az országban. A képzés Magyarország négy különböző városában (Székesfehérvár, Budapest, Siófok, Orosháza), és Ausztriában (Fürstenfeld) zajlik.

A főiskola legnevesebb és legelismertebb szakán is történtek változások. A Kommunikáció és médiatudomány szakon belül szeptembertől háromféle irányba orientálódhatnak a hallgatók. Az elektronikus médiumok szakirányon megismerkedhetnek a rádiózás és a televíziózás alapjaival, elsajátíthatják és gyakorolhatják a tartalom-előállítás fogásait, és elemi tudást szerezhetnek az egyes műfajok készítésében. Az új média megismerteti az újságírói foglalkozást választókkal a szakma új felületének, az új médiának (internet) a követelményeit, a szerkesztőségi feladatokat, a műfajokat, az anyaggyűjtés lépéseit, gyakorlatot szerezhetnek az újságírásban és az online újságírói tevékenységben. A marketing- PR szakirány pedig az üzleti élet és a civil szervezetek, intézmények kommunikációszervezési és stratégiai területeivel, a public relations, a marketing, a médiatervezés, a reklám- és egyéb kommunikációs tevékenységek megszervezéséhez szükséges ismeretekkel foglalkozik.

Manapság fontos szemponttá vált, hogy az alapszak után munkába álljon-e a hallgató, vagy folytassa tanulmányait mesterszakon. Ha az utóbbi mellett dönt, nem mindegy, hogy a választott intézményen belül tud-e tovább tanulni, vagy sem. A Kodolányin 2012 szeptemberétől a vállalkozásfejlesztés és a pedagógia MA-szakok mellett turizmus menedzsmentből is lehet MA-diplomát szerezni. A mesterszak vezetője Dr. habil. Michalkó Gábor egyetemi tanár, aki Magyarországon egyedüliként szerzett MTA doktori címet turizmuskutatóként! Ezen a mesterszakon olyan szakembereket képeznek, akik képesek lesznek a turizmus területén tervezési, irányítási és koordinációs feladatokat ellátni. A képzés két éves, Budapesten, Székesfehérváron és Siófokon is hallgathatják a tanulók, akiket felkészítenek az ágazatban szükséges rendszerszemléletű tervezés és megvalósítás fogásaira.

Az érettségivel rendelkezők mindössze két év alatt elvégezhetnek egy felsőfokú szakképzést. Ennek számtalan előnye van. A gyakorlatorientált program elvégzése plusz pontokat ér a felvételi jelentkezésnél, a tanult tárgyak pedig beszámíthatóak az alapképzésbe, és hallgatói jogviszonyt biztosítanak a diákoknak. A felsőoktatás átszervezése miatt fontos megemlíteni, hogy ezek a szakok az azonos tudományterület alapszakjaival összehasonlítva feleannyiba kerülnek egy félévre vetítve, miközben alkalmazkodnak a munkaerő-piaci követelményekhez.

Mivel drasztikusan csökkent az államilag támogatott helyek száma, a főiskola számos, diákokat segítő szolgáltatást biztosít: 2012 szeptemberétől kezdődően már a tandíj 60 százalékának befizetésével meg lehet kezdeni a tanulmányokat a Kodolányin. Az andragógia, anglisztika, turizmus-vendéglátás, és történelem alapszakokon jelentős mértékben csökkent az önköltség. Az iskola minden oktatási helyszínen biztosít kollégiumi ellátást, illetve lehetővé teszi, hogy a hallgatók munka mellett is diplomát szerezhessenek levelező, vagy távoktatásos formában. 2012 februárjában már a főiskola épületén belül is megtalálható a Prodiák Iskolaszövetkezet irodája, ahol a diákok számtalan változatos álláslehetőség közül választhatnak.

A Kodolányi János Főiskola küldetése: hozzájárulni az európai felsőoktatás versenyképességéhez, a magyar felsőoktatás nemzetközi integrációjához, Székesfehérvár Megyei Jogú Város regionális központ szerepének erősítéséhez, Siófok és Orosháza térségében a turisztikai és rekreációs szolgáltatásokban innovációs centrumszerepkör megvalósításához, Budapest várostérségében a főváros nemzetközi regionális központtá válásának segítéséhez. Tevékenységének célja a társadalmi minőség, mint érték érvényre juttatásának elősegítése.

Amennyiben ez a cikk felkeltette érdeklődésed a főiskola képzései iránt, részletesebb információt itt találhatsz: http://felveteli.kodolanyi.hu.

(x)

Galkó Balázs portréfotóját Németh András Péter készítette.

– A felsőbb utasítás már a pénztárnál kezdődik. Beljebb is ilyen oldott a hangulat?

– Nem tudom, milyen, én se nagyon mehetek be, a belépőmet is elvették.

– De még itt dolgozik. Magyarázat­képpen alkotott magára egy új szót: kenyérgyáva. Mostanság viszont mintha ismét buzogna önben a lázadó hév. Létezik harcos kenyérgyáva?

– Én igaziból tényleg kenyérgyáva vagyok, mivel a két nagy fiam mellett egy öt- és egy hatéves kisgyerekem is van. Kötelességem, hogy elmenjek vadászni, elkapjam a tyúk nyakát, mint Vuk, és hazavigyem. A színház a tyúk nyaka, és nem szabad kiengednem a fogam közül. Így leszek tyúkbátor, igen ezek a jó szavak: kenyérgyáva és tyúkbátor. A történések formálnak ilyenné. Hogy az Új Színház, ami mulató volt egykor, az lesz megint elég gyorsan. A tizenvalahány tagból már elment Pokorny Lia, Takács Kati, Hirtling István, Gáspár Sándor, Száraz Dénes, Eperjes Károly. És ami a színházon kívül zajlik: el akarják vinni a József Attila-szobrot, hát persze, hogy oda kellett menni és azt mondani: na. Elkezdték kitakarni a nem tetsző embereket a közmédiában, akkor már azt mondta az ember, hogy nana. Az ez ellen tiltakozó éhségsztrájkolókat vegzálták. Milyen ország az, ahol az ember nem éhezhet kedvére?

– Miért érzi úgy, hogy ez mind az ön ügye?

– Ez mindenki ügye! Ez nem úgy van, hogy tudomásul veszem és kussolok. Párizsban ma is van Sztálingrád metróállomás és Szevasztopol sugárút. Hát akkor? Mi ez az állandó átnevezgetés? Milyen sértett lesz Orbán Viktor unokája, ha majd a nagypapa szobrát elviszik. De hát a papa is ezt csináltatta, ugye. Én a szabadságot szeretem. Szeretem, ha nem piszkálnak, ha nem kell harcolni. Engem szabadságharcossá tesznek nap mint nap. Megélhetési pofabefogás zajlik. Az Új Színházban a portás nem merte elmondani, hogy mit mondtak neki az igazgatóságon, miért nem engednek engem be. „Retteg a szegénytől a gazdag / s a gazdagtól fél a szegény. / Fortélyos félelem igazgat / minket s nem csalóka remény.” (József Attila: Hazám)

– Azt írta a Facebookon, hogy párbajképes. Kivel?

– Azt meg kell válogatni, hogy kivel. Akinek ezt írtam, az nem volt párbajképes, mert miután látta, hogy a főrabbi a barátom, ocsmány gondolatsort írt, amitől ő vállalhatatlan lett.

– Kivel kell most párbajoznia?

– Szerencsére senkivel, egyelőre.

– A színházigazgatóval sem?

– Nem. Az kicsinyes lenne. Kapok fi­­zetést és munkát is. Négy darabban játszom (Fösvény, Virágoskert, Don Car­los, Varázshegy), amelyeket szeretek is. Határozatlan idejű a szerződésem. Lehet, hogy az évad végéig, de akár öt évig is maradhatok.

– Pedig Dörner György, az Új Színház igazgatója nem engedte el a szokásos, 15 órás, Költészet napi József Attila-sza­valásra. Megindokolták a tiltást?

– Nem indokolták. A Költészet Napján fel kellett lépnem a színházban Dinnyés Józseffel, akitől bocsánatot kértem, mert nem akartam ebbe őt belerángatni, Dörnerék „tették bele”. A kezdéskor két néző volt és a nézőtéri jegyszedő, meg a ruhatáros. Az igazgató úr sem volt ott, mert „mint a gróf, tán éppen agarász”, a komáromi művelődési házban adta elő önálló estjét.

– Önnek miért nincs önálló estje?

– Sokkal jobban szeretem a verset és a versmondást annál, semhogy haknizzak vele, vagy hogy elsőrendű pénzkereseti forrásnak tekintsem. Ha elhívnak, megyek, persze nem mindenhova. József Attila minden verse nincs gázsiért. Ez csak úgy van, barátságból, a varázs iránti szeretetből. „Ha én sírok, a világ vére hull, / Ha káromkodok, minden trón remeg, / Ha nevetek, az Isten is örül / S tavaszba szöknek akkor a telek!” (József Attila: A legutolsó harcos)

– Hány verset tud fejből?

– Baromi sokat. Juhász Ferenctől négy­órányit, Nagy László három nagyon hosszú versét tudom. Kilométereket Ady­ból, Petőfiből. József Attilából több százat és Shakespeare-szonetteket. Ami megcsap, amit szeretek, azt irdatlan gyorsan, még nekem is ijesztően gyorsan tanulom, ami nem az enyém, azt viszont nagyon nehezen, és el is felejtem hamar.

– Szerdán este egy szobaszínházban szavalt. Ez lenne a jövő színháza?

– A mobillal, az internettel, a tébolyult, felgyorsult információáramlással egyre több falat rakunk magunk köré, kevésbé mozdulunk ki, nincsenek közös élményeink, ettől én megbolondulok. Nincsenek közös dalaink se, mert ellopták tőlünk, illetve az olyan fiatalokat, mint ön, már meg sem tanították. Elloptak önöktől sok mindent. Viszont cserébe mindenről tudnak a tévé és a világháló által. A média, az azt irányító politika, és a politikát irányító pénz tette ezt. Az utcán az emberek nem beszélnek egymással, nézze csak meg! Csúnya arcú emberek utaznak a villamoson, mert belülről csúnyává tették őket. Pedig a szegény, elbutított magyar nemzet egyként fogékony a jóra és a butaságra is. Ebben a világban a színház folyamatosan alakul, a lakásszínház jó dolog, de nem lehet belőle megélni.

– Ismét a megélhetést említi…

– Hát persze. Tudja, nálunk, Kis­tarcsán, ahol a családommal élek, a két szép szerelemgyerekemmel, a szemeteskukák körbe vannak kerítve és kulccsal be vannak zárva, hogy ne lopják el a szemetet. Milyen ország az, ahol a szemetet elzárják? A ’89 utáni erkölcsi züllés ott kezdődött, amikor a köztársasági elnök nem fogott kezet a kitüntetettel. Nem kell csodálkozni, hogy akkor a másik kisdoktorit hazudik magának és a világnak. Akkor lesz itt demokrácia, ha a képviselők is a Parlament bejáratától öt méterre dohányoznak majd.

– Van felkérés, amire nemet mondana?

– Wass Albertet például nem szavalnék semmi pénzért, mert rosszak a versei.

– Nemcsak űzi, tanítja is a versmondást művészeti iskolában. Tud olyan mentor lenni, mint amilyen önnek volt Major Tamás vagy Jancsó Miklós?

– Alkatilag sem vagyok rá képes és a helyzet sem olyan. De szinte senkire sem néznek már úgy. Egyre olcsóbbá válik minden. Az esztétikai tekintély hiányzik. Parti Nagy Lajosra vagy Kukorelly Bandira minden költőnek úgy kéne felnéznie, hogy hanyatt esik bele. Juhász Ferencet nagyon szeretem, de megvan a háromlépéses, tisztelgő távolság, ami Pilinszkyvel és Nagy Lászlóval is megvolt. Ez a mai fiatalokban nincs.

– Mikor sírt utoljára?

– Szoktam. Leginkább verseken. A szép orrba tud vágni, hanyatt esek és zokogok. Az életem körüli hullámokon inkább nevetek. Ahhoz csak távolság kell. Ha túl közel vagy, sírsz, el kell távolodni. Magamon is szoktam nevetni. És beszélgetek is magammal: ejnye, Ba­lázska…

– Van, amitől fél?

– Nincs. Akkor húzom le a rolót, ha azt gondolom, hogy elég volt. Tudja, ha eljön a helyzet, hogy nem akarnak, akkor abbahagyom. Régóta nézem az embereket. Sok performanszot csináltam, egyszemélyes szerepjátékokat is Kapolcson. A szépség koldusa is voltam: kitéptem egy papirosból Magyarország térképét, nem a nagyét, hanem a Magyar Köz­társaságét.

– Olyan most épp nincs…

– Na, igen, hogy a bánatba ne kapja fel az ember a vizet?! Én megrendeltem az Alaptörvényt, nagyon várom, hogy megérkezzen. És megnéztem a Várban a Kerényi-féle kiállítást. Rákosiék azért a festmény méretét nem határozták meg. Ez mi? És mi az, hogy húsvéti alkotmány? Lesz karácsonyi és pünkösdi is?

– Ott tartottunk, hogy Kapolcson volt a szépség koldusa…

– Igen, koldultam az autók között, megtapasztaltam, hogy az milyen kegyetlen dolog. Azóta foglalkoztat a gondolat, hogy megkérdezem a hajléktalanokat – itt is él egy a Paulay sarkán –, hogy miért él? De ehhez bátorság kell. Gyáva vagyok még hozzá, de meg fogom kérdezni majd egyszer.

(Megjelent a Vasárnapi Hírek 2012. április 15-i lapszámában.)

Harangozó Éva, Somogysámsoni Iskoláért Alapítvány kuratóriumi elnöke, 2009, Demjén Klára, nyelvi pedagógiai szakértő, 2010 óta dolgozik önkéntesként a Hátrányos Helyzetűek Oktatása (www.h2oktatas.hu) programban. Mindketten egy újságcikk elolvasása után jelentkeztek Rácz Tünde Fatimánál, a program vezetőjénél.

- Miért érezték fontosnak, hogy a H2O programot támogassák?

HÉ: - Pedagógusként mindig arra törekedtem, minél többet hozzak ki a tanítványaimból. Ezt a programot megismerve úgy látom, a siker felé vezető út az oktatásban ez lehet, ezért érdemes minden lehetőt megtenni érte.
DK: - Megnéztem honlapjukat, és filozófiájuk, célkitűzésük, módszereik találkoztak az én elképzeléseimmel.

- Milyen feladatokat vállaltak a H2O-ban?

DK: - A nyelvoktatás ösztönzője vagyok. Gyermekeink életpályájának sikerkritériuma a nyelvtudásuk. Bármilyen pályára szánja is őket sorsuk, a 21. században legalább két, gyakran három nyelv ismeretére lesz szükségük a megélhetéshez.
HÉ: - Kezdetben iskoláknak ajánlottam a projekt megismerését, majd Operaházi gyermekelőadásra sikerült jegyet szerezni, hátrányos helyzetű gyerekeknek szólt a karácsonyi, illetve a farsangi műsor. Több mint 300 gyermek nézte meg az előadásokat. A tavalyi tanévtől a H2O-s programban, résztvevő iskolákban, tanórákat látogatok, ügyelek a módszer tisztaságának megmaradására.

- Hogyan tudják összeegyeztetni ezt a komoly, időt igénylő munkát családjukkal, egyéb teendőikkel?

DK: - Szerencsére engem a szerető, megértő, inspiráló férjem kényeztet, így amire akarom, például az önkéntességre jut idő!
HÉ: - Időmmel szabadon rendelkezem, a családdal, barátokkal könnyen össze tudjuk egyeztetni a dolgokat.

- Pedig az idő a szűk keresztmetszet… Akkor mit emelnének ki, mi a legnehezebb?

HÉ: - A mostani helyzetben az értetlenséget nehéz elfogadni, ha beszélni kezdesz a témáról, sokan hárítanak, mondván, elég már az újabb módszerekből!
DK: - Szerintem nincs benne semmi nehéz, hiszen a Program maga is kellőképpen motiváló! A feladat — hogy oktatás által életképessé tegyünk leszakadt, halmozottan hátrányos gyerekek tízezreit — óriási és évtizedes! Ne felejtsük el, ez nemcsak egyszerűen egy önkéntes jótékonysági akció! A H2O komoly, tudományosan megalapozott, pedagógiailag kidolgozott, módszertanilag kipróbált, következetesen egymásra épülő elemekből álló oktatási program. Kipróbált, sokéves eredményeit a Hejőkeresztúri (IV. Béla Körzeti Általános Iskola) iskolából évről-évre továbbtanuló, nemzetközi figyelmet és elismeréseket begyűjtő diákok képviselik. Őket követi már egy éve a budapesti Molnár Ferenc Általános Iskola valamint további, nyolc általános iskola szeptembertől országszerte.

A sikeres munkához azonban nem csak az önkéntesek belső motivációja és családjuk támogatása szükséges. A program vezetői is sokat tesznek hozzá azzal, hogy az önkénteseket nem hagyják magukra. A kapcsolat élő és közvetlen. Rendszeres időközönként tartanak találkozókat, ahol mindenki beszámolhat a tapasztalatairól, ahol biztatást, irányítást kapnak a további teendőikhez.

- Mégis, ha lenne egy varázspálcájuk, mit változtatnának meg egyetlen varázsütéssel?

DK: - Amihez „varázsütésre” lehet szükség, az a probléma társadalmi méretével arányos, alátámasztó pénzalapok megnyitása.
HÉ: - Varázspálca? Jó lenne, ha volna! Egy mozdulat és minden oktatásban érdekelt — pedagógustól miniszterig — elkötelezettjévé válna a H2O-nak. Ezt értékelném!

Amikor megkérdezem: Honnan merítik ezt a bámulatos lendületet? Ugyanazt válaszolják: a gyerekek csillogó szeméből.

HÉ: - A legszebb élményem az volt, amikor az Operaházban ezt láttam. Az is meghatott, amikor 2. osztályos gyerekek kis ajándék-rajzokkal vártak.

- Önnek is van konkrét élménye, amit szívesen idéz fel?

DK: - Több is van. Az egyik az a csaknem megindító, de ma már gyakori kép, amelyen fülhallgatós, 8-9 éves forma, szegényesen öltözött gyerekek a képernyőről hangosan olvasva tanulják, ismétlik az első angol lecke mondatait valahol Kelet-Magyarországon. Ők már nem fognak elkallódni! Egy másik kedves élményem, hogy az újonnan csatlakozó iskolák egyikének fiatal tanárnője a H2O oktatási tréning nyári szünetében elkészítette, kézimunkával kivarrta, a frissen tanult Táblajáték Programban megismert 15 táblajáték teljes oktatási darabjait táblástól, bábostól, mindenestül. Ezek szívet melengető élmények, ezekért érdemes fáradni. Ez is hazaszeretet.

]]> http://www.prherald.hu/2012/04/onkent-a-vizben/feed/ 0 http://www.prherald.hu/2012/03/az-%e2%80%9ey-generacio-a-munkaeropiacon/ http://www.prherald.hu/2012/03/az-%e2%80%9ey-generacio-a-munkaeropiacon/#comments Sat, 24 Mar 2012 13:07:04 +0000 Árva Milán http://www.prherald.hu/?p=15074 A Workania 2012. március 22-én ismét nagy szakmai érdeklődéssel kísért HR reggelit szervezett, melynek célja, hogy a szakma magas rangú képviselői és a munkaerőpiac aktualitásaiban, valamint témáiban érintett szakújságírók, szerkesztők érdekes és praktikusan hasznos előadásokkal tarkított, kötetlen formában megrendezett eseményen találkozzanak egymásal. A találkozó központi témái ezúttal az úgynevezett „Y-generáció” munkahelyen betöltött lehetőségei és az állásportál által végzett fizetési felmérések eredményei voltak.

„Y-generáción” a pályakezdő 22 évesektől a 30-as éveik közepén járókat értjük, kezdte előadását Fehér Zsolt, az Assessment Systems Hungary Kft. nemzetközi kapcsolatok igazgatója. Kiemelt fontosságúak tartja ennek a korcsoportnak a szerepvállalását és igényeit a munkaerőpiacon, mindezt egy magyarországi kutatásra az úgy nevezett „Y-generáció” munkaerőpiacon betöltött motivációit vizsgálatára alapozva. A korosztály motivációit tekintve az utolsó helyen az „önzetlenség”, „hagyomány”, „biztonság” szerepelt, míg az dobogós helyeken a „csoporthoz tartozás”, „elismerés” és a „hedonizmus” áll.

Mi jellemző erre a korcsoportra?

E korcsoport tagjainak fontos a kellemes munkahelyi környezet, hogy jól érezzék magukat bármitis csinálnak. A ma élményeinek élnek, míg a holnap eseményei kialakulnak. Hajtja őket a büszkeség és a tettvágy. Trendi, megbízható munkahelyre vágynak, melyben a kemény munkáért elismerés jár. Persze nem mindegy, hogy milyen. Egyértelműen különválasztható a nemek által elvárt elismerésekbeli különbség. Míg a férfiak a jó munkáért cserébe pénzbeli megbecsülésre vágynak, a nők ezzel szemben a kellemes munkahelyi környezetet, jó csapatmunkát és az elismerő szavakat részesítik előnyben.

Az „Y-generáció” képzésére hangsúlyt kell fektetni, hiszen ők alkotják majd a jövő vezetőit. Ezt a hatékony felvételi taktikák alkalmazásával, illetve az úgy nevezetett „Talent-management” alkalmazásával megvalósítható. Fehér Zsolt elmondta, a talent-management, azaz a vezető képzés jelenleg a szervezetek 50%-nál kevesebb részénél fontos igazán. Pedig egy jó vezető kinevelése könnyen üzleti előnnyé fordítható. Ezen gondolatmenetet folytatva Ficza János, a Workania pr és marketingvezetője elmondta, az „Y-generáció” tagjai olyan elsődleges munkaerő piaci rést alkotnak, melynek képzésére és fejlesztésére komoly hangsúlyt érdemes fektetni. A korcsoport jellegzetessége, hogy a jelenlegi munkaerő-piacon a legaktívabb és leginkább keresőképes, főként a megfelelő talent management alkalmazásával. A bruttó havi átlagkeresetet figyelembe véve a 21-34 közötti korosztály jut el a keresőképesség csúcsára. A 275.000 forintos átlagkereset ellenére a fizetési elvárások korcsoportonként való eloszlása igencsak eltérő. Míg a 25-34 év közötti korosztály minimum 189.000 forintot remél jövőbeli munkaadójától, addig a 35 és e fölötti korosztály fizetési reményei már meghaladják a 200.000 forintot. A felmérés szerint a legmagasabb fizetési elvárásai az 55 év feletti korosztálynak vannak.

Összehasonlították a havi bruttó átlagfizetéseket végzettség szerint is, melyből kiderült, míg az alapfokon végzettek 25 és 34 év között érik el keresetük csúcsát, addig a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők legmagasabb keresetüket már a 45 és 54 év közötti korosztályban érik el, mely alig több, mit havi bruttó 140.000 Forint. Az érettségivel rendelkezők körében ezek a számok emelkedtek, 170.000 Forintos határt súrol a havi átlagbér. Nem meglepő, hogy a főiskolai és egyetemi diplomával rendelkezők még mindig a befutók a kereseti diagram szerint. Míg a 35 és 44 év közötti korosztály keresete csúcsát elérve körülbelül bruttó 325.000 forintra számíthat, addig az egyetemi diplomával rendelkező ugyanezen korosztály tagjai markát már több, mint havi bruttó 375.000 forint ütheti. Ugyanez a statisztika az „Y-generáció” fizetési lehetőségeit tekintve azt mutatja, hogy ebben a korosztályban is a segédmunkát végzők kereseti lehetőségei a legcsekélyebbek.

Dobogós helyen állnak a műszaki területeken szakképzettséggel rendelkezők, illetve a középvezetők, és nem meglepő módon a felsővezetők kiugró, több mint bruttó 500.000 forinttal állnak az első helyen a havi fizetéseket tekintve. A régiók szerinti lebontásban jól látható, hogy még mindig Budapesten érhető el a legmagasabb jövedelem, míg Nógrád megyében becsülik meg a legkevésbé a munkavállalókat. A munka kategóriáját tekintve az előbb említett segédmunka ér jelenleg a legkevesebbet, míg az információs technológiák, a gyógyszerészet és a technikai fejlesztések tőkeerős területeknek bizonyulnak.

Erős a kereslet az „Y-generáció” tagjaira, akiknek továbbképzése, szakmai fejlődése prioritást élvez minden olyan vállalatnál, mely jelentős sikereket akar elérni.

Az illusztráción Shalini Kantayya, munka közben

GYAKORLATI KÉPZÉS

Az oktatás elméleti részénél fontosabb a gyakorlati oldala: film- és sorozatepizód-elemzések és műhelymunka, melynek során a hallgatók eljuthatnak egy forgatókönyv kifejlesztéséig az oktatók és a hallgatótársak véleményét és útmutatását felhasználva.

A kurzus egyik központi témaköre az író szerepe a megváltozott filmszakmában; a nemzetközi filmfesztiválok és –vásárok a forgatókönyvíró szemszögéből, és a piac elvárásai. Kiemelt szerepet kap a hazánkban döntően félreértett filmes műfajok tematikája, illetve a kifejezetten alacsony költségvetésű (lo- és no-budget) filmek írásának fortélyai.

A tanfolyam anyaga magában foglalja a producerekkel, egyéb szakmai döntéshozókkal való kapcsolattartás, a nemzetközi szakmai fórumokra eljutás módjait éppúgy, mint a filmötlet-prezentációkra (pitching) való felkészítést.

TEMATIKA – klikkelj rá!

OKTATÓK

Hegedüs Bálint: Fade In alaptó tag, számos egyéb munkája mellett a 40. Filmszemlén legjobb forgatókönyv díjával kitüntetett Mázli című film forgatókönyvírója.

Köbli Norbert: Többek között a Vizsga és a 9 és ½ randi című filmek forgatókönyvírója, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének alapító elnöke.

Lovas Balázs: Fade In alapító tag, egyebek mellett a Tesó, a Konyec és az Utolér című filmek forgatókönyvírója.

MENETREND, TANDÍJ

• A 6 alkalmas kurzus 2012. március 31-én indul és június 9-ig tart.
• A hat alkalmat magában foglaló kurzust kéthetente, szombati napokon tartjuk 10-17 óra között.
• A délelőtti órákban elméleti előadásokat hallgathatsz meg, majd pedig kiscsoportos műhelymunka keretében fejlesztjük a hallgatók filmterveit.
• Helyszín: Kürt Alapítványi Gimnázium (1117, Budapest Bogdánfy u. 5/b)

• A tanfolyam ára: 90.000 forint + ÁFA

RÉSZVÉTEL MEGFIGYELŐKÉNT

Lehetőséget nyújtunk megfigyelőként is részt venni a kurzuson, azaz ha valaki nem táplál írói ambíciókat, ám érdekli a filmezés sarokkövének számító forgatókönyvírás és dramaturgia, saját filmterv nélkül is meghallgathatja a tanfolyam anyagát.

Megfigyelőként a részvételi díj: 60.000 forint + ÁFA

JELENTKEZÉS

Küldj e-mailt az info@fadein.eu címre, legkésőbb március 26-ig!

További információkért hívhatod Hegedüs Bálintot a (+36) 30/259-96-26-os telefonszámon.

További információk: www.fadein.eu

A MESTEREK

Beer Júlia, ügyvezető igazgató, PRESS&INFORM Public Relations Kft.

Damjanovich Nebojsa, szállodai marketingtanácsadó

Dankó Dénes, Sátoraljaújhely alpolgármestere (Zemplén Kalandpark)

Jandala Csilla dr., turizmus szakvezető, intézetigazgató; HJF korábbi rektora

Erdős Ákos, vezérigazgató, Confhotel csoport

Gerendai Károly, rendezvényszervező, üzletember, a Costes Étterem tulajdonosa, a Sziget Fesztivál alapítója

Kovács Károly, tulajdonos, Hegyközi – Gusteau Kulináris Élmény Műhely – Szent Tamás Pincészet

Lőrincz Norbert, regionális vezető, Immofinanz; korábban InterContinental Hotels és TriGránit

Marosi Zsuzsa, ügyvezető, tulajdonos, Wellness-szállás.hu

Papp-Váry Árpád Dr., dékán, BKF, városmárkázás szakértő

Pracskó Éva, ügyvezető, JET Tours Kft.

Rácz István, nemzetközi marketingvezető, Szallas.hu

Ruszinkó Ádám dr., szakmai igazgató, EuroSpa Kft., BKF, főiskolai docens; elnök, MEME

Sebestyén Márton, ügyvezető, SEOlab

Selmeczi Vilmos, szálloda-menedzsment tanácsadó, Waldorf Catering

Szepesi Richárd dr., igazgató, Shiraz csoport (Bambara Hotel, Mesés Shiraz Hotel)

Szűcs László, vezérigazgató, Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program

Veszelovits Tamás, nemzetközi SEM specialista, Szallas.hu

Zsuffa Ákos Dr., a mesterkurzus szakmai irányítója és moderátora

VÁLOGATÁS A KURZUS TÉMÁIBÓL

Az ötlettől a termékig: Hogyan lehet egy ötletből saját márkás termék, márka és egy teljes szolgáltatási portfólió?

A hely hozzáadott értéke

Családi hagyomány és nemzetközi minőség profi márkázással

Az ötlet megvalósítása: fejlesztés a válságban

Uniós forrásból megvalósított turisztikai attrakció és projekt a megvalósítás tükrében: Mikre kell odafigyelni?

Milyen buktatói lehetnek a projektnek?

Vendéglátás és turizmus a médiában

Hogyan lehet a jót jól, a rosszat jól, a jót rosszul bemutatni?

Üzemeltetés felsőfokon

Ügyfélakvirálás és megtartás, lojalitásnövelés

Közösségi vásárlás, kuponok és a keresőmarketing szerepe a turizmusban

Vásárló, fogyasztó, ügyfél – honnan? Hogyan? Miben segít az állam?

Utazásszervezés- és közvetítés komplexen

Komplex gazdaságfejlesztési program hatásai a turizmusra

Fesztiválok szerepe és jövője Magyarországon

Expedia, booking.com és társai

Bővebb információ:

http://www.mesterkurzusok.hu/kepzesek/Igenyes_hazai_turizmus_mesterkurzus

Bacsa Andrea

ITTHON VAGY KÜLFÖLDÖN?

Bacsa Andrea – a TGR Többesbiztosító Zrt. „Gyermektaníttatási programjának” szakértője –, szerint egyérteműen érdemes számításba venni az ország határain kívüli, külföldi iskolákat is.  Nem is olyan régen, a mesterembereknek ahhoz, hogy mesterekké váljanak, külföldre kellett menni, és saját mestermunkát hozniuk kellett. A mestermunka mellé nyelvtudást és tapasztalatokat is hoztak haza…Az elmúlt két évtizetdben bevált gyakorlattá vált, hogy az egyetemre, főiskolára fel nem vett, magyar fiatal lányok százai, olykor nyelvtudás nélkül a gyermekfelvigyázóként, vagy au-pairként szereztek nyelvtudást  és hiába volt céljuk, hogy egyetemen tudjanak továbbtanulni, csak vágy maradt. Munka mellet sem a nyelvtudásuk, sem más képzésük nem tudott fejlődni. Az au-pairek kiszolgáltatott helyzetével össze sem hasonlítható az a szabadság, az a rengeteg lehetőség, amit egyetemistásként, főiskolásként külföldön átélhet gyermekünk.

PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ

Ahhoz, hogy külföldön tanulhasson, esetleg ott szerezzen diplomát valaki, tulajdonképpen ugyanaz kell, mint a hazai felsőoktatási rendszerben történő diplomaszerzéshez: Pénz, pénz és pénz. Tetemes tandíj, utazás, önálló életvitel fenntartásából fakadó költségtételek terhelik meg a családi kasszát, de Skóciában például nincsen tandíj, így ott csak a megélhetés, kiutazás költséget kell viselni. Legalább 4-5 millió forint kell ahhoz, hogy elérhetővé váljon a külföldi tanulás egy magyar diák számára.

Emellett a legfontosabb a tudatosság és az előre tervezés, nemcsak a külföldi, de néhány hazai egyetem, főiskolára való jelentkezési szándék esetén is. A tudatosság rendkívül fontos a szülő részéről, hogy gyermekét olyan útra terelje, ami számára biztos megélhetést, biztos állást hoz akár itthon, akár külföldön. Ilyen például az USA, Nagy-Britannia, de Németország is: minden szülő, amikor gyereke születik,tudja, hogy egyszer középiskolába fog járni, majd vmilyen képzésre, amit Collegenak, Egyetemnek hívunk. Azért, hogy fizetős, biztos megélhetést adó állása legyen. Nálunk az elmúlt időszak elkényeztette az embereket és leszoktatta a felelősségteljes gondolkodásról, és mindent az államra ruház, majd ő megoldja, De az én életemet, családom életét csak én, vagy mi tudjuk megoldani! Tehát az öngondoskodást bizony meg kell tanulnunk a gyerekünk taníttatásával kapcsolatban is! Gyermekünk életkorának megfelelően tervezzünk!

PÉNZT, DE HONNAN?

Van olyan anyuka, aki 10 éves gyermekének nyittatott egy bankszámlát, és az összes rokonát arra kéri, ha valamilyen alkalomból ajándékot gondol a gyermekének ajándékba, akkor azt az összeget, nem többet, fizesse be. Nem titkolt céllal, hogy a gyermekének az egyetemi képzésre előre tudjon tartalékolni -avat be egy lehetséges forrásba a szakértő.

Már néhány biztosító kínálatában elérhetőek hazánkban is ún. Gyermektaníttatási programok. Ezek 10-15 éves előtakarékossággal tudatosan gyűjtögető, átlagos jövedelmi helyzetű családok számára is elérhetővé teszi a gyermekük biztos boldogulását jelentő külföldi egyetemi diploma megszerzését.  A gyermektaníttatási programok esetében havi szinten néhány ezer forinttól kezdődően vállalhatunk előtakarékosságot. Fésü Gizella a TGR Többesbiztosító Zrt. jogtanácsosa felhívja a figyelmet, hogy mindenképpen olyan gyermektaníttatási programot válasszunk,  mely arra az  esetre is biztos megoldást jelent, ha mi már nem lehetünk felnövő gyermekünk mellett.

A gyermekeink jövőjére való előtakarékosság minimálisan 15! évnyi előrelátást igényel, így minél fiatalabb korban kezdjük, annál biztosabb, hogy összegyűlik a vágyott diplomához szükséges anyagi fedezet-anélkül, hogy a család szükséget szenvedne, hiszen csak havi 5-10 eer forintot kell félretenni. Néhány év, és az itthoni egyetemi képzés is önköltséges lesz Bacsa Andrea szerint -így sajnos itthon sem fog mentesülni a családi költésgvetés a tetemes tandíjak alól.

Az újszülöttek, óvodáskorúak részére feltétlenül az előre takarékoskodást javasoljuk, tudatos életpálya tervezéssel. – folytatja Bacsa Andrea. A kisiskoláskorúak részére már javaslom az itthoni nyelvtanulás mellett a nyári tábor jellegű programon való részvételt. A kéthetes program alatt az itthon tanultak stabilizálódnak, kommunikáció fejlesztés történik. Kiskamaszok részére a legideálisabb a középiskolai tanév programon való részvétel, 15-18 éves diákok jelentkezhetnek erre, itt a program keretén belül a helyi családoknál laknak, a helyi középiskolában tanulnak. Sajátossága, hogy 10 hónap alatt abszolút esélyes a közel anyanyelvi szintű nyelvtudás elsajátítása. Ez a program kiváló a külföldi, vagy az itthoni egyetemek angol vagy idegen nyelvű képzésére, mondhatjuk a z egyetemek előszobái. A végzős diákok is élhetnek ezzel a lehetőséggel, de kifejezetten indul egyetemei előkészítő program is, azon diákok részére, akik külföldi egyetemen szeretnének tanulni, a program alatt nemcsak nyelvi képzést kapnak, hanem tanulmányokhoz szükséges tudásokat is magukévá tesznek, igy nem sokkoló a megfelelő egyetemen a tanulmányok folytatása.

MIELŐTT BELEVÁGNÁL…

Fontos tudni, mi a cél, ami miatt a programot kiválasztották. A külföldi egyetemek, főleg angol nyelvterületen nem úgy működnek, mint itthon, vagyis nem csak BGF van, hanem több egyetem van, ahol üzleti vonalon lehet tanulni, de mindez attól függ, hogy milyen szinten akarja tanulni, illetve hol akar később elhelyezkedni, és ezért a célért mennyit akar fizetni.

Pl Manchesteri egyetem Üzleti szaka erős, de nagypn jóa Sheffieldi Egyetem üzleti szaka is, de leghíresebb a Londoni BUsiness School.

Az egyetemi felvételi is másként van mint nálunk, figyelnünk kell arra, hogy ha jelentkeztem, akkor több hasonló profilú egyetemre tegyem meg, ha az egyetem felvesz, akkor visszaigazolja, hogy nyitott erre, de nekem kell kiválasztanom, hogy végül melyik egyetem ajánlatát fogadom el, és mennyi tandijat kell ezért fizetnem.

Nem árt azonban tisztában lennünk azzal sem, hogy nem feltétlenül jelent előnyt a külföldi diploma, főleg, ha itthon képzeli el jövőjét a gyermek. Orvosit itthon nem fogadnak el, de üzleti vonalon elfogadják. BA és MBA van itthon is, az orvosi másként működik. Sőt az MBA is? Nálunk, ha jól tudom, akkor rögötn lehet BA után MBAra menni, mig főleg USÁ-ban kell szakmai gyakorlat a két képzés közt. Jellemzően 35 év küröl szoktak visszamenni iskolapadba az üzletemberek.  kint csak akkor lehet MBAt tanulni, ha már van szakmai tapasztalat, átlagosan 2 év.

Ha viszont ha valaki külföldön akar élni, akkor csak külföldi egyetem eredményével lehet igazán jó állást kapni.

Bódis Kriszta

Kornis Mihály

Kukorelly EndreLackfi JánosLator LászlóMarek VeronikaMarton László

Mi kell egy kezdő írónak?

Bármi segítség jól jöhet, ezért kerestem-kutattam ötleteket loptam. A legtöbb tanács arról szólt, hogy olvassak. Megfogadtam. Aztán jegyzeteljek, ez is megvolt. Nyitott szemmel járjak és figyeljek. Igyekeztem. Mégis körbefont a bizonytalanság, mert úgy éreztem a költői képek és hasonlatok világában eltévedtem. Nem tudtam mi a sok és mennyi a kevés. Meg voltam győződve munkám értékéről, de hervadó mosolyt kaptam a közönségtől. Akkor nem írok, leszek én is, akiért írnak! Így tovább olvastam, mígnem eljutottam egy kurzusra, ahol a kortárs irodalom neves képviselőit hallgattam. Nem tettek mást, csak meséltek a tapasztalatukról, magukról, az irodalomról. Az élmény pedig kitartott hazáig. Mint akit roncsaiból frissen feljavítva bocsátottak útjára, feltöltve érzelemmel, szép szavakkal, hittel, el kezdtem papírra vetni mindent, ami eszembe jutott. Bár író még nem vagyok, de a köd tisztul előttem, megkaptam az útravalót.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ÉS JELENTKEZÉSI LEHETŐSÉG ITT:

 http://www.iroakademia.hu/

Két-három clikk az egérrel a neten, és szememet megmeríthettem a könyörtelen tényekben: „Kertész Ákos író Kanadába távozott, és a hatóságoktól menekültstátuszt kért. Kertész Ákos helyzete Magyarországon ellehetetlenült, miután az Amerikai Népszavában megjelent cikkét követően politikai hangulatkeltés és üldözés folyt ellene, szélsőjobboldaliak részéről pedig nemcsak verbális támadások (durva zsidózás), hanem fizikai fenyegetés és tettlegesség is érte. Kertész Ákos nem számíthatott arra, hogy Magyarországon bármilyen védelemben részesül, otthonát alig hagyhatta el, saját hazájában veszélyben volt az élete.” „Magyarországon egy zsidó származású írót üldözhetnek egy írása miatt, és menekülnie kell a hazájából, miközben a kormánypárti sajtóban rendszeresen és nyíltan antiszemita cikkek jelenhetnek meg. Kertész Ákos emigrációja újabb bizonyítéka Magyarország fasizálódásának.”

Abban nincs semmi borzalmas, ha egy ember Kanadába emigrál, ez naponta megtörténik. Emlékszem B. Józsira, ahogy furcsa energiáit szétterjesztette már a repülőtéren, aztán mindenhol, ahová csak betette a lábát. Minden második szavával szidott valakit vagy valamit. Dühös volt Magyarországra, de Kanadára is, holott épp csak ide érkezett. Soha nem tudomásul vett vagy alkalmazkodott. Tajtékozva okádta vérbosszútól ragacsos kritikáit. Őt aztán nem érdekelte, hogy épít vagy rombol, neki ki kellett mondania a tutit. „- Otthon minden dögrovásra ment, itt Kanadában meg semmi nem olyan jó, mint Magyarországon!’ – ismételgette és minden mögött más látott, érzett vagy olvasott ki, mint Ami. Sok ilyen B. Józsi érkezett már ide, majd belezakkanva, a fejükben dúló háborútól, glóriával a fejük körül hazatántorogtak, mindegy hová csak új közönség legyen …, hogy szidhassa az együgyű Kanadát, vagy akármi mást. Elmentek, mert nem tudtak gyökeret ereszteni. A beolvadás, vagy integrálódás komoly probléma fiatalnak, középkorúnak, idősnek egyaránt. Most egy nyolcvan éves ember fogja magát és…

Szélsőjobboldali vagy szélsőbal valaki, kit érdekel? Őszintén! Emberhez méltó, vagy embertelen – ez az, ami engemet érdekel. Embertelen a bánásmód, hát fogta magát az az idős ember és helyet, országot változtatott. Mert élni akar. Még feladata van. Miért nem lehet békén hagyni egy nyolcvan éves embert, hogy azt tegyen, amit jónak lát? B. Józsi mindíg megmondta a tutit, méghozzá nyomdafestéket nem tűrő szavakkal. Igaz, nem vált közéleti személyiséggé, nem adományoztak neki díjakat. De az a sok hátbatámadás, ártó méreg, amit B. Józsi percenként beleköpött a világba, az enyhén szólva is, bicskanyitogató volt. És ma is az, mert még mindíg sok B. Józsi él itt. Meg szerte a világban. És senki nem követeli ezektől a B. Józsiktól, hogy vonják vissza vérlázító szavaikat. Pedig köpködik teli tüdővel, az utcán, az otthonokban, tele a média vele. Úgymond, hígulunk rendesen! Bátor szókimondunk, megnyomjuk, földbe döngöljük a másikat. Fizikai vagy lelki vérének sikítozó félelméből meg karikatúrát nyomunk a holografikus égboltra. És akkor megnyugszunk, mert megtoroltunk, móresre tanítottunk, példát mutattunk. Nyomás és ellennyomás, „Majd én megmutatom neked, hogy belenyekkensz!” Egy jóérzésű ember már csak ellép ezek elől a B. Józsik elől, kilép ebből a bűzös körből, mert az erőszakos harag atmoszférája riasztó temetővé változtatja az életet. Süllyeszt és belefullaszt saját levünkbe.

Miért is rágott be a magyarság egyrésze Kertész Ákosra? Ezekért a mondataiért: „A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: ’ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.’ De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.
Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt.
Így aztán nem is kapott soha föloldozást!”

Az író a magyarság vállára rakta azt, ami általában sok sok embertársunkra igaz volt és jelenleg is. Próbáljuk csak ki! Helyettesítsük be a szövegben a „magyar” szó helyett „A Föld emberisége”-t. Így már minden nemzetből, sok százezren, vagy sok millióan elmondhatják magukról ugyanezt. Kertész Ákos az ember alaptermészetéről sejtett meg valamit… Ez nem azt jelenti, hogy az ember valóban alattvaló, vagy hogy csak negatívumok jellemzik. De mint a fény és a sötétség, rendelkezünk mindkettővel. Mind a démoni, mind az angyali ott tombol bennünk és csak az alkalomra vár, hogy eljárhassa táncát az itt-és-most-ban. Aztán hogy mi szabadul ki belőlünk, hogy mit művelünk a planétán, az mindíg is a jelenlegi tudatállapotunktól függ. Hogy mit választunk ki önmagunkból. Ártani akarunk, legyilkolni, vagy megérteni, fölemelni.

„Rendszeres „fogyasztója” vagyok az Amerikai Népszavának, de korábban nem olvastam arról, hogy Kertész Ákost „fizikai fenyegetés és tettlegesség is érte”. Ha bántalmazták az írót, miért nem kürtölte világgá a hírt a Bartus-féle társaság? Az elhallgatás a hazugság egyik formája” – hó-hó-hó! Mi szükség ilyesmit leírni? Bántalmazták, kész. Mostanra jó helyen van, biztonságban van, kész. Minek pitiszkálni ez azt egészet? Nem válaszolhatok a társaság helyett, mert nem is ismerem őket, de feltételezem, hogy ők sem akarják feszíteni a húrt. „Az elhallgatás a hazugság egyik formája” – írja a cikk szerzője. Nem semmi! Beszólás, ami egyenesen a lélekbe mar. A hazugság, kérem szépen, súlyos szó. Nem volna szabad használni soha, főleg azokkal szemben, akiket még csak nem is ismerünk… Gondolkodom, vajon miért használ a cikk írója ilyen súlyos szavakat. A negatív figyelem felkeltés senkinek nem válik hasznára …

Mert hát miről is van szó? Egy emberről, aki beleunt a zaklatásokba, élete utolsó éveit nyugalomban szeretné élni, ezért elhagyta hazáját. „Az elhallgatás a hazugság egyik formája” – Nem feltétlenül! – gondolom én. Tehát amikor nem szórom szét a világba a problémámat, hanem felelősséggel igyekszem megoldani és inkább a hallgatást választom, akkor minden ilyen esetben hazug vagyok?

„Az elhallgatás a hazugság egyik formája” Szerintem ebből a mondatból hiányzik a megértés, a segíteni akarás, az együttműködésre való törekvés, a szeretet. Hanem inkább a személyben tobzódó, belső háború kiterjesztése ez, ami addig  piszkálja a másikat elégtételért, ameddig az viszont lépésre szánja el magát. Értelmetlen nyomás-ellennyomás.

Én nem ismerem Kertész Ákost, a könyveit sem olvastam, csak hallottam róla. Örülök, hogy idejött Kanadába, ráadásul Montréálba. Kit érdekel, hogy materialista vagy idealista, balos vagy jobbos. Számomra ő egy ember, akinek munkásságára felfigyelt az egész világ. Tisztelem, hogy élete során igyekezett tenni, mindenkori legjobb tudása szerint. Tollforgató, értelemmel és tehetséggel áldott ember, akit – főleg e herce-hurca után – szeretnék személyesen is megismerni.

Ebből az egész történetből, http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=50746 e cikknek az epébe mártott hangja késztetett most az írásra. Felháborító, embertelen rosszindulat hullámzik végig az egész íráson.

„Kertész Ákos kiruccant Kanadába.” „ Kanadába röppent.” Nem szeretet íratta le ezeket a szavakat, hanem a fekete rosszindulat. Ott rezeg a szavak minden porcikájában, sőt sugalmaz: „Az idézett szövegben azt olvassuk, hogy az Amerikai Népszava „a kanadai hatóságok rendelkezésére bocsátja Kertész Ákos életveszélyes fenyegetésének bizonyítékait”. Ezeket a „bizonyítékokat” türelmetlenül várom: a névtelenségbe burkolózó népszavás szerző ugyanis azt állítja, hogy Kertész Ákos fenyegetett valaki(ke)t – nem pedig fordítva -, s a kanadai hatóságok megkapják majd a kertészi fenyegetés bizonyítékait. Tehát azért emigrált a jeles író, mert megfenyegetett valaki(ke)t? Érdekes, tanulságos vizsgálat vár a kanadai hatóságokra.” – ez kérem egy felelőtlen játék a szavakkal, semmi más. Arról nem beszélve, hogy az elmúlt évtizedek alatt épp elegen jöttek át Magyarországról ide; Kanada odafigyel az információkra, úgyhogy mostanra eléggé képben van, már ami a magyarországi élethelyzetet illeti. Általában is és specifikusan is. És nem hinném, hogy a kanadai hatóság pontosan ennél az ügynél veszítenék el tisztánlátását. És ugyan milyen célból várja az illető – ráadásul – türelmetlenül a bizonyítékokat? Mi célja vele? Mivégre ez az értelmetlen harc? Kinek az igazáért?

Nem védelmezek senkit, kizárólag a születéssel járó, emberi jogról beszélek. Az életben maradás jogáról. Senkinek nincs joga ítélkezni a másik ember fölött. Nincs jogunk egymást inzultálni.

De van jogunk a megbocsátásra!

Ha valaki nem tud az embertársának emelőt, segítőt szólni, az maradjon csöndben!

Egyébként pedig… mindegy hol élsz! A szabadságnak és békének a szívedben kell léteznie. Kizárólag ott lehet elnyerni vagy elveszíteni. Onnan lehet a világba, egymásra szétsugározni.

Próbáld ki!