példatár

EDWARD DE BONO MAGYARORSZÁGON

Egy csodálatos elme

Budapesten járt Edward de Bono, akirõl Dr. Gallup (a Gallup Közvéleménykutató Intézet alapítója) egykoron azt mondta: „munkássága talán a legjobb dolog, ami ma történik a világban.” Gondolatait hasznosítják a deviáns fiatalok nevelésében, a szociális segítségnyújtásban, a gyógyításban, a problémamegoldásban és az oktatásban. No és az üzleti életben – nem véletlen, hogy a HVG adta ki itthon a legtöbb könyvét és szervezte a budapesti rendezvényt is.

A Columbus hajón tartott rendezvényen de Bonot nem más, mint Kaszás György, a McCann-Ericsson korábbi kreatív igazgatója, az Upgrade Communications vezetõje konferálta fel, akit tréningjei után sokszor „a magyar Edward de Bono”-ként is emlegetnek. Kaszás érdekes felmérés ismertetésével kezdte.
A kutatók megvizsgálták, hogy az emberi öregedéssel együtt miként változik a kreatív képesség. Öt tényezõt vettek figyelembe: a gondolkodás sebességét, az ötletek erejét, a megoldás eredetiségét, a mögöttes koncepciót és az alternatívák számát. Bár az eredmény várható, az arányok mégis megdöbbentõek: míg az óvodásoknál 90-95%, addig az általános iskolásoknál már csak 70-75%, a középiskolásoknál 40-50%, a fõiskolásoknál-egyetemistáknál 20-25% a kreatív képesség kihasználása. A felnõttkorban pedig nem több mint 10%. Úgy tûnik, „ahogy öregszünk, úgy válunk egyre kevésbé kreatívvá. De azt is mondhatjuk, hogy ez álmaink leépülése.” – foglalta össze Kaszás – „Az pedig igazán meghökkentõ, hogy a világ nagyobbik része ebbe belenyugszik”.

Nos, Edward de Bono kétségtelenül nem tartozik közéjük. Még 76 évesen is az egyik legfrissebb agyú ember az egész világon. Amikor az írásvetítõ mellé ül, a közönség nagy része legyint: ki használ ma már fóliákat, és nem Power Pointot? De Bono viszont nem kész szövegeket vetít ki. Jobb kezével az üres fóliákat dobálja fel és rajzol, bal kezében pedig egy speciális szerkezetre gumival színes filcek vannak felerõsítve, ahonnan kiválasztja az adott pillanatban megfelelõt. Néha olyan gyorsan, hogy követni is nehéz.

Rögtön izgalmasan nyit: „– Ha megkérdezzük az embereket, mi a világon jelenleg a legnagyobb probléma, a többség azt mondja: az éghajlatváltozás, globális felmelegedés. Szerintem nem. A legnagyobb probléma a nem megfelelõ emberi gondolkodás.” Majd bizonyítja frissességét: „– Három hete kitaláltam egy új betûszót: EBNE – Excellent But Not Enough.” Azaz Kiváló, De Nem Elég.

Mint bemutatja, ez a legtöbb dologra fennáll: kiváló megoldások vannak mindenféle területen – de a kiválóság nem elég. „– Túl nagy hangsúly van a véleményeken, és kevés a vágyakon, álmokon”. Az emberi gondolkodás túlzottan is rutinokra, mintákra, sémákra épül. Ezeket még az ókori görögök, Socrates, Platon, és Arisztotelész verték belénk. De az egyház sem kedvezett a gondolkodásnak. Pedig ahogy a de Bono-i elv szól: „a gondolkodásunk minõsége határozza meg jövõnk minõségét. A kreativitás nem luxus. A kreativitás abszolút szükségszerûség”.

Ami elõl a Columbus hajó közönsége sem menekülhet: együtt kell gondolkodnia de Bonoval – hol egyénileg, hol közösen az asztaltársaságoknak. De Bono izgalmas kérdéseket tesz fel:
• Milyen elõnye lenne, ha egyik lábunk rövidebb lenne, mint a másik? (A gáz és a fék nem ugyanabban a síkban lenne, így véletlenül sem kevernénk össze.)
• Hogyan lehet megoldani a városközpontban, hogy mindenki csak egy rövid idõre parkoljon le? (Nem, nem parkoló-automatákkal. Elõ kell írni, hogy csak felkapcsolt lámpával lehet parkolni, így mindenki igyekszik, hogy gyorsan végezzen, nehogy lemerüljön az akkumulátor.)
• Hogyan lehet több olajat kinyerni ugyanannak a kútnak a segítségével? (Nem csak lefelé kell fúrni, hanem oldalirányban is, kihasználva azt a sávot, ahol a legtöbb olaj van.)
• Hogyan lehet a folyópartokon található gyárakat rávenni, hogy kevesebb szennyezõanyagot vezessenek a vízbe? (Elõ kell írni, hogy a kifolyónál van egy befolyó is, vagyis a gyárnak onnan kell nyernie a vízellátását, ahová a szennyezõanyagot engedi.)

Ötletei nem csak elméletiek: az utóbbi három a gyakorlatban is megvalósult. Mint mondja, módszerei segítségével egy nap alatt meg lehetett olyan problémákat oldani, melyeken több hétig, hónapig, évig dolgoztak bizottságok, kevés eredménnyel.

Az átlagostól eltérõ, másfajta gondolkodásra nagy szükség van. „Ugyanakkor másnak lenni csak azért, hogy mások legyünk, nem sok értelme van” – teszi hozzá. „– Az nem kreativitás, hanem õrültség.” (Not creativity but crazytivity.)

A miérteket kell keresnünk, és minél több lehetséges választ adnunk. „– Sajnos ez azonban az emberi korral egyre kevésbé jellemzõ. Ehhez a megállapításhoz Edward de Bono Kaszás György által említetthez hasonló példát idéz:
A születéstõl az ötéves korig a legfontosabb az: „miért?” (why?).
6-11 évesen következik a „miért ne?” korszaka.
12 felett viszont elkezdõdik az „azért mert” (because) – ami legtöbbször indokok keresése arra, hogy mit miért nem tudunk megcsinálni.

Úgy tûnik, tényleg nem az éghajlatváltozás, hanem az emberi gondolkodás az elsõszámú világprobléma.

EDWARD DE BONO MAGYARUL MEFGJELENT KÖNYVEI:
A csodálatos elme – Útmutató a szellemi vonzerõ fokozásához (HVG Kiadó, 2006)
A hat gondolkodó kalap – A párhuzamos gondolkodás szakaszai (Manager Könyvkiadó és Könyvkereskedõ Kft. - Figyelõ, 2007)
A kreatív elme – 62 gyakorlat a kreativitás növelésére (HVG Kiadó, 2009)
Simplicity – A zseniálisan egyszerû (Manager Könyvkiadó és Könyvkereskedõ Kft. - Figyelõ, 2007)
Tanítsd meg önmagad gondolkodni (HVG Kiadó, 2007)

2009.04.26.

Forrás: PR Herald
Ezt a honlapot is érdemes meglátogatnod!