a nap témája

RENESZÁNSZ TAVASZ

Tárlat-kínálat

A reneszánsz utolsó keleti állomása voltunk. Innen már nem ment tovább. Fellegvárát Mátyás király udvara képviselte. A reneszánsz ember fogalommá vált, Heller Ágnes önálló könyvet szentelt a témának. Az, aki több mindenhez ért, jártas a matematikában, mûvészetekben, a különbözõ tudományágakat egyesítve alkot, hoz létre új dolgokat. A ma mûvészeinek is feladatuk, hogy több területen jártasak legyenek, és különbözõ képzettségeiket ötvözzék munkáikban és az életükben egyaránt. Magyarországon sorban nyílnak olyan kiállítások, melyek ugyan hivatalosan nem tartoznak a „Reneszánsz Év – 2008” programsorába, de az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális évadjának apropóján kiállításokat, rendezvényeket tartanak nemcsak mûvészeti, hanem technikai-mûvészeti, és zöld-kulturális témában is.

A Reneszánsz Év kapcsán (de nem a programsor részeként) nyitotta meg kapuit az „Újratöltés – a technika reneszánsza" címû rendhagyó tárlat a Fiatal Képzõmûvészek Stúdiójában. A kiállításon 17 olyan alkotó mûve volt látható, akiknél a míves és újra felfedezett technikák találkoznak az installációs mûfajjal.

A Reneszánsz Év apropóján élvezhettük a Magyar Mezõgazdasági Múzeumban az „Orchidea- és bromélia kiállítás a reneszánsz jegyében” címû rendezvényt.
A szervezõk úgy fogalmaztak: a középkor és a reneszánsz irodalmában, vizuális mûvészetében a virágok nem csupán díszítõelemek voltak –, annál jóval több jelentéssel bírtak.
Segítségükkel bókolni lehetett, üzeneteket kézbesíteni, vallomásokat tenni. A virágok megjelentek a díszítõfestéseken – falakon és szekrényeken, képeken és használati tárgyakon; a középkor sötét évszázadai után a reneszánszban burjánzásuk a szabadságot szimbolizálta, az élet élvezetére bátorított.

Ennek hangulatát élhették át mindazok, akik ellátogattak a Magyar Orchidea Társaság tavaszi kiállítására és vásárára, a Vajdahunyad Várba, amely reneszánsz udvarrá alakult át a seregszemle idejére.
Találkozhattunk Mátyás király Fekete Seregének harcosaival, és Beatrix királynõ udvarhölgyeivel, bebarangolhattuk a kastély kerengõit, megpihenhettünk és hallgathattuk a felcsendülõ reneszánsz dallamokat, kamarazenekarok és énekkarok interpretálásában.

A kiállítások pedig sorban nyílnak: a Budapesti Történeti Múzeum a 4x a reneszánszról kiállítás-sorozat újabb része, a Hunyadi Mátyás, a király címmel, valamint várja látogatóit a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum is „Reneszánsz Ételek – ételek reneszánsza” címmel.

4X A RENESZÁNSZRÓL

Egyedülálló kiállítás-sorozat született négy intézmény együttmûködése nyomán. Közösen állított ki az Országos Széchényi Könyvtár, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Iparmûvészeti Múzeum.
A négy intézmény nagyszabású és egyedülálló kiállítás-sorozatát – „4X a reneszánszról” átfogó címmel –, Hiller István oktatási és kulturális miniszter hirdetette meg a Magyar Kultúra Napján.

A négy nagykiállítás közül elõször az Országos Széchényi Könyvtárban nyílt meg – a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóeseményeként – a „Csillag a Holló árnyékában" címû kiállítás. A tárlat száz mûtárgyon keresztül mutatja be a korai humanizmus nagy alakját: Vitéz Jánost (Hunyadi Mátyás kancellárját). 2008-ban nemcsak Mátyás trónra lépésének 550. évfordulóját ünnepeljük, hiszen Vitéz János esztergomi érsek épp 600 éve született. A Budapesti Történeti Múzeum „Hunyadi Mátyás, a király – Hagyomány és megújulás a magyar királyi udvarban 1458-90" címû kiállításához öt országból érkezett 65 különleges mûtárgy. Köztük Ausztriából hat festett fapajzs: ezeket – a legenda szerint –, a Fekete Sereg Bécs visszafoglalásakor zsákmányolta.

A Magyar Iparmûvészeti Múzeum is kapcsolódik a tavaszi kiállítás-sorozathoz „Beatrix hozománya” címû tárlatával. A kiállítás Mátyás-, illetve a Jagelló-kori itáliai luxusiparának kiemelt mûfaját, a majolikamûvészetet mutatja be – hazai és külföldi múzeumok anyagából. Magyarországon most elõször tekinthetõk meg a Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix címereivel díszített ún. Corvin tálak, amelyeket szakértõk a 15. századi majolikamûvészet csúcspontjának tekintenek.

MÁTYÁS ÖRÖKSÉGE AZ MNG-BAN
A Magyar Nemzeti Galéria „Mátyás király öröksége a gótikától a barokkig – Reneszánsz mûvészet Magyarországon a 16-18. században" címû tárlata nyílik, amely a a nagy magyar király trónra lépését követõen meghonosodott reneszánsz képzõmûvészet emlékeit mutatja be, olyan mûtárgyak révén, melyeket idehaza most elõször láthatnak az érdeklõdõk.

A „Mátyás király öröksége – Késõ reneszánsz mûvészet Magyarországon (16-17. század)” címû kiállítás 2008. július 27.-ig tekinthetõ meg a Budavári Palota, A épület, I. emeletén.
A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása a Reneszánsz Év 2008 keretében a programsorozat negyedik, kronológiai rendben utolsó tárlata lesz.

A válogatás ott veszi fel a fonalat, ahol a Budapesti Történeti Múzeum kiállítása elejti, vagyis Mátyás halála évében, és a reneszánsznak, annak a mûvészeti stílusnak ered a nyomába, amely mára Magyarországon összeforrt a nagy király nevével.

A kiállítás alsó idõhatárát tehát a Jagelló-kor (1490-1526) adja, fölsõ határát pedig a 17. század utolsó harmada, illetve vége, aszerint, hogy a Magyar Királyság nyugati felébõl vagy Erdélybõl szemléljük a korszak mûvészetét.

Azt tûzték ki célul, hogy egyfelõl bemutassák – legalább szemelvényekben – a késõ reneszánsz mûvészet hazai történetét, másfelõl értelmezzék a korszakot a kora újkor kultúrájának egészében.
A tárlatokhoz érdekes kísérõ rendezvények, múzeumpedagógiai programok is kapcsolódnak.
A kiállítás kurátora: Dr. Mikó Árpád mûvészettörténész.

2008.05.01.

Forrás: PR Herald