| DIVATTÖRTÉNET (9. rész) |
 |
|
Bizánci ragyogás és vörös viking sörény
Nagy Konstantin császár Bizáncot tette meg a római birodalom második fővárosának. Mikor 150 évvel később a birodalom megbukott, Bizánc lett a civilizált világ központja. Konstantin császár halálos ágyán megkeresztelkedett. A kereszténység államvallás lett, melyet a bizánci császárok a politika eszközéül használtak. Az öltözködés pedig ennek alárendeltje, propagandacélú. Az orosz Nesztor krónika leírja, hogy a Bizáncból hazatérő követek olyan elragadtatással beszéltek a Hagia Sophia templomban látott istentiszteletről a cárnak, hogy az jórészt ennek hatására csatlakozott a kelet-római egyházhoz. Az orosz pravoszláv papi ruhák máig bizánci stílusúak.
DRÁGAKÓBEN TETŐTŐL-TALPIG
A bizánci földig érő, arannyal, drágakővel díszített ruha a rendíthetetlen hatalom jelképe. Az öltözék legfontosabb része a „T”-alakú tunika. A bő ujjú dalmatikát vagy a tunika helyett viselik, vagy felette. A paláston, melyet jobb vállukra vetnek, elől négyszög alakú hímzés vagy gyönggyel kivarrott kép van. Tablion a neve, viselője rangját jelzi. A papok és az urak palliumot, egy színes mintákkal díszített keskeny szalagot is akasztanak elől a köntösükre. A kereszténység első három századában nem volt külön papi viselet. 400 és 1000 között az egyház kisajátítja az udvari viseletet saját céljára.
A nők a korszak elején mintás szövésű római stólát viseltek, nyakuk körül drágakövekből fűzött gallért. Később elterjedt a dalmatika, melyet díszes övvel fogtak össze. Hosszú hajuk ki sem látszott a rengeteg gyöngyszalag és pompás diadémok alól. Egy szerzetes így írta le a császári vadásztársaság egy tagját: „- Mögötte a komoly arcú Bertha léptetett. Homlokán aranypánt, ragyogó hajába arany zsinórok fonva. vakító fehér nyakára drága nyestprém simul. Ruháján arany foglalatú topázok és más ékkövek sziporkáznak.”
TETŐTŐL-TALPIG ELFEDVE
A ruha egyik feladata az emberek elkápráztatása. Másik, hogy minél többet eltakarjon a bűnös testből. A bizánci egyház e követelmény igazolására Pált idézte. Tarzoszban, Pál apostol szülővárosában az asszonyok eltakarták arcukat és kezüket. A képeken a szent férfiak és nők alakját megnyújtják, mintha a keskeny váll, vézna test volna a jámbor lélek bizonyítéka.
GERMÁN BÍRÓNŐK, KELTA AKTOK
A kelet-európai bizánci birodalom megalakulásának ideje északon a népvándorlás és a vikingek kora. A vörös sörényű, kék szemű, viharedzett barbárok persze mást láttak szépnek és illendőnek a viseletekben is, mint a bizánci hittudósok és államférfiak. A germánok öltözéke egyszerű köpeny, amelyet félvállukon csattal fognak össze, alatta nadrágot viseltek, melyhez ingszerű ruhadarabot húztak. A női viselet melltűvel összefogott köpeny vagy kendő, és egy vagy több szoknya.
A történetírók följegyezték, hogy a germánok nagyra becsülték asszonyaikat, sőt, titokzatos látnoki képességet tulajdonítottak nekik. A keltáknak női bíráik is voltak. A hajadon maga választotta jövendőbelijét, a lány volt a kérő. A férj semmilyen megállapodást nem kötött felesége hozzájárulása nélkül. Művészetükben a meztelen női test félig sem olyan fontos, mint a férfiakt. Mivel a nő választott, a képzeletet a választott — férfi — tulajdonságai foglalkoztatták.
2008.04.20.
Forrás: PR Herald
További cikkek a szerzőtől: |
| Igazából hamis |
| A meztelenség levetkőzése |
| A szélsőségek évszázadai |
| Gótikus szertelenség |
| A reneszánsz orrfacsaró valósága |
| Barokk: tornyos hajék és szépségflastrom |
| Rokokó női viseletek (1710-90) |
| A Nagy Francia Forradalom és Napóleon kora |
| Légies Egyiptom, robosztus Mezopotámia |
| A mozgékony görögök |
| A puhatestű rómaiak |
| Indiai viseletek: szári és dhoti |
| Kréta: jólét, fürdő, sportoló nők |
| Perzsa nadrág, indián tollmozaik |
| A szépségideál Kelet-Ázsiában |
| A festőnő divatot teremtett |
| Jakab Magda kiállítása |
| A jelképek erdeje |
| A szerző nem gaz csábító |
| Garaczi László: „Plazma” (a KoMa előadásában) |
| Jakab Magda fotói |
| Nők a fogamzás gátján |
| Mi legyek ma? |
|
