| DIVATTÖRTÉNET (6. rész) |
 |
|
Kréta: jólét, fürdő, sportoló nők
A bronzkorban a Földközi-tenger keleti szigetein, főleg Krétán termelték ki a bronziparhoz szükséges nyersanyagot, a rezet és az ólmot. Az itteni égei kultúra gazdasági alapokon nyugodott, és nála ideálisabb életkörülményeket egyetlen más kultúra sem tudott teremteni. A lakásokban WC-k, fürdőszobák és napozóhelységek voltak. Falfestményeiken vidám emberek, természethez közeli állat és növényábrázolások láthatók.
A krétaiak a sportban edzett, arányos testért lelkesedtek. A festményekből kibomló természetszeretet és az edzett test ideálja mellett nehéz megérteni, miért vittek mesterkéltséget szépségfelfogásukba: erőszakosan elvékonyították derekukat a nők és a férfiak is.
A krétaiak öltözete kényelmes, szabad mozgást engedő. Nem bő, művészi redőzetű – nem akartak vele másoknak imponálni, az utcán is szinte pongyolában jártak, mint az egyiptomiak.
Sem a krétaiaknak, sem az egyiptomiaknak nem kellett betolakodóktól tartani, harckészültségben élni, egyiket a tenger, másikat a sivatag védte.
Szabott-varrott ruhákban, de mégis kényelmesen
Mivel sokat kereskedtek, az idegen országok szokásait ismerték, átvették. Nem csavartak magukra lepelruhát, mely négyszögű darabokból állt. Az égei öltözetbe belebújtak.
Mindkét nem „fél-szoknyát” hordott, melyet elől és hátul a derékra akasztottak. A férfiakon alul egy háromszög alakú fürdőnadrág is volt. A nők félkör alakban szabott, bő harangszoknyát hordtak, széles övvel. A ruhaderék elől végig nyitott és hátul fölálló, magas gallért formált.
Később a szoknyát mintás fodrokból vagy különböző színű sávokból állítják össze.
Ruhájuk földig ért, a lábukat nem mutogatták – a mellüket viszont igen.
Fölül rövidujjas, nyitott mellénykét viseltek.
Sokszor kecskebőrt használtak alapanyagnak, ezt pedig mindenképpen varrni kellett, hiszen másképp hordhatatlan.
AKROBATANŐK
A sportképek tanúsága szerint az asszonyok ugyanolyan mutatványokat végeztek a sportjátékokon, mint a férfiak.
Szarvánál megragadták a bikát és bukfencet vetettek a hátán.
Ebből nyilvánvaló, hogy krétán a nő egyenrangú a férfival, és szabadabb, mint bármely más mediterrán kultúrában.
A fedetlen női mell és a női istenségek alapján valószínű, hogy vallásuk anya-vallás volt.
2008.04.06.
Forrás: PR Herald
További cikkek a szerzőtől: |
| Igazából hamis |
| A meztelenség levetkőzése |
| A szélsőségek évszázadai |
| Gótikus szertelenség |
| A reneszánsz orrfacsaró valósága |
| Barokk: tornyos hajék és szépségflastrom |
| Rokokó női viseletek (1710-90) |
| A Nagy Francia Forradalom és Napóleon kora |
| Légies Egyiptom, robosztus Mezopotámia |
| A mozgékony görögök |
| A puhatestű rómaiak |
| Indiai viseletek: szári és dhoti |
| Perzsa nadrág, indián tollmozaik |
| A szépségideál Kelet-Ázsiában |
| Bizánci ragyogás és vörös viking sörény |
| A festőnő divatot teremtett |
| Jakab Magda kiállítása |
| A jelképek erdeje |
| A szerző nem gaz csábító |
| Garaczi László: „Plazma” (a KoMa előadásában) |
| Jakab Magda fotói |
| Nők a fogamzás gátján |
| Mi legyek ma? |
|
