| SZUNYOGHY JÁNOS (1908 - 1969) |
 |
|
A tudós tanár emléke
Dr. Szunyoghy Jánosnak állíttatott emléktáblát az Újpesti Közművelődési Kör, amelyet a kiváló és érdemes művész szobrász, Csíkszentmihályi Róbert alkotott meg. Emlékbeszédet a Természettudományi Múzeum igazgatóhelyettese, Dr. Vásárhelyi Tamás mondott, a táblát Dr. Derce Tamás, Újpest Polgármestere leplezte le, emlékének fiai, Szunyoghy András grafikusművész, és testvérei tisztelegtek.
Dr. Szunyoghy János 1908-ban született Kisújszálláson. Édesapja Szunyoghy Farkas festőművész, a Kecskeméti Református Tanítóképző tanára volt.
Gimnáziumi tanulmányait a Kecskeméti Gróf Tisza István Református Gimnáziumban végezte, és itt tett érettségi vizsgát is 1926-ban.
1931-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelet.
1932-ben Kecskeméten, a Református Leánylíceumban kezdett tanítani, és ez évben védte meg doktori disszertációját zoológiából.
1935-től hét tanévet töltött a Református Gimnáziumban tanárként, ahol kiváló, elismert, magával ragadó tanáregyéniség volt.
Tevékenységei közül a legfontosabbak: 1935 minden évben tartott előadást Budapesten a Magyar Királyi Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályában, előadásai megjelentek az Állattani Közleményekben; 1936 mind a hét évben a május végi Madarak és Fák Napján előadást tartott a tanulóifjúságnak a környezetvédelem fontosságáról.
1937-től rendszeres előadója volt a Katona József Társaságnak, és a Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek is. 1938-tól évente szervezett természetrajzi gyűjtő és tanulmányutakat, kirándulásokat, ezzel is gyarapítva a természetrajzi szertár állományát, amelynek őre is volt.
Mint katonatanárt 1942 októberében a magyar királyi honvédségi hadapródiskolába osztották be szolgálattételre, ahonnan harctéri szolgálatra vonult be. 1945-46-ban orosz hadifogságba esett, utána még 1947-ig a hadsereg kötelekében szolgált.
1948-ban visszatért Kecskemétre tanítani. A Református Gimnázium államosítása után Budapestre hívták a Természettudományi Múzeumba tudományos kutatónak, ahol hamarosan megvédte kandidátusi értekezését.
1956-ban szinte teljesen leégett a Múzeum nagy értékű, Közép-Európában egyedülálló Afrika-kiállítása. Ennek pótlására 1959 végén Dénes István és Széchenyi Zsigmond vezetésével öttagú expedíció indult útnak az afrikai Tanganyikába, és zoológusként közöttük volt Dr. Szunyoghy János is. Ő foglalkozott a lenyúzott állatbőrök kikészítésével, szárításával, a trófeák, az általa lőtt, illetve befogott gerinces állatok és ízeltlábúak kipreparálásával. A következő évek a gazdag anyag feldolgozásával és az új út tervezésével, előkészületeivel teltek el.
Az 1965-ben indult expedíció egy évig tartott, és igen jelentős eredménnyel járt, nem csak zoológiai, hanem néprajzi téren is. Az expedícióról, annak eredményéről, saját tevékenységéről, élményeiről az 1968-ban megjelent „Egy év Tanganyikában" című könyvében számolt be.
Egyedülálló érték a „Magyar szarvasról” szóló könyve, melyet a gímszarvasról írt.
1969-ben bekövetkezett haláláról a napilapok és a televízió is megemlékezett.
Feledhetetlen barát, apa és munkatárs volt, széles látókörű tudós, így emlékeznek rá az emléktáblát koszorúzók.
2006.09.10.
Forrás: PR Herald
További cikkek a szerzőtől: |
| „Köszönet, Kéner Balázs!” |
| Személyes történelem |
| Emberi találkozások |
| Beszélgetés Nagy Zoltán professzorral |
| Legyőzte a gravitációt |
| A nyilasok elől mentett |
| Azértis Sántaiskola! |
| Harsányi Stúdió |
| Hat és fél milliárd |
| Ugrani fog? |
| Szabad vagy? |
| Kishercegsirató |
| Üvöltés |
| Negyven felett |
| A gyengédebb nem |
| Rögeszmés kortünet |
| Fenn lenni a csúcson |
| A nagy generáció |
| Beszélgetések a barátságról |
| Meghitt jelenlét |
| A találkozások iskolavárosa |
| Tényszerűen egy jelenségről |
| Új társulati tagok |
| „Bevállaltuk a szájkosarat” |
| Az érték nem abszolút? |
| A fehér nyúl emléke |
| Villáminterjú Szőke kapitánnyal |
| A humorkirály |
| Út – kifelé a semmiből |
| „Kibújt belőlem a tanárember” |
| Önvizsgálati meditáció |
| Szamizdat a Városházán |
| Változó, mint a hold |
| A győzelem íze |
| Mediátor a szülőklubban |
| Elkerülhető lenne |
| A hála kényszere |
| Utazás Föld és Ég között |
| Teniszbajnokság a barátért |
| Valami dömdödöm |
| Élesség a lebegésben |
| Stigma |
| Cseppenként adagolva |
| Látásromlás |
| Sóhajtó testek |
| Gyújts gyertyát és emlékezz! |
| Önkárosítók védelme |
| Ablak a világra |
| Támogatási lehetőség |
| Lírai bohózat |
| A tanítás öröme |
| 2008. november 6. negyed kettő óta |
| Egy elmebeteg nő naplója |
| A szakma története a hivatás maga |
| Boldog születésnapot! |
| Országos találkozó |
| Nézd már, milyen bunkó! |
| Tárlat-kínálat |
| Országos Egyesület |
| Intim terek alkotója |
| A harmónia Nagymestere |
| Az elragadtatás pillanatai |
| És mi lesz velük? |
| Nők egymás közt |
| Vacskamati rendező lett |
| Sardou-Moreau darabja |
| Képzőművészeti Szabadiskola |
| Help me! |
| Beszélnünk kell róla! |
| „Ki az a Feri?” |
| A hozsanna hamisságával szemben |
| Sok a lelki beteg |
| Kisebbségi kapcsolat |
| „Átrendezem az életemet” |
| Kinek az ünnepe? |
| Fészekaljban |
| Portré |
| Montmartre-varázs |
| A hely szelleme |
| Szemünk fénye |
| Integrációs időszak |
|
