| VISION 2020 |
 |
|
Szemünk fénye
A vakság világviszonylatban óriási társadalmi probléma. Nagy kihívást jelent nemcsak a fejlődő, hanem az iparilag fejlett országok számára is. 2000-ben ötvenmillió vak ember élt a Földön, azóta számuk évi egy-másfél millióval nő. A megdöbbentő tendencia okai: a népesség létszámának növekedése, a lakosság elöregedése. Ha a jelenlegi tendencia töretlenül folytatódik, a vakok száma a világon 2010-ben 60 millió, 2020-ban pedig már 75 millió lesz.
Döbbenetes a tény: ma még mindig nem tudjuk pontosan, Magyarországon hány látássérült ember él! Az is szomorú, hogy hazánkban (egy közelmúltban összesített felmérés szerint) évente 6040-nel nő a vak embertársaink száma. Pedig a vakság kialakulása sok esetben elkerülhető lenne.
Ha a jelenlegi tendencia töretlenül folytatódik, a vakok száma a világon 2010-ben 60 millió, 2020-ban pedig már 75 millió lesz.
E megdöbbentő adatok hatására indult 2000-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egész Földre kiterjedő programja: a �Vision 2020�. Ennek deklarált célja a prevenció, a megelőzhető vaksági okok felszámolása és a vakok számának lényeges csökkentése 2020-ra.
A WHO 2003. májusában tartott 56. ülésének határozata (World Health Assembly WHA 56.26) az időben elkezdett kezelés sikere érdekében összehangolt szakmai, szociális és társadalmi cselekvésre szólít fel.
A Vision 2020 programban a kormányzat, a szemészeti szakma (a Magyar Szemorvos-társaság és a Szemészeti Szakmai Kollégium), a látásukban sérültek rehabilitációját és oktatását végző szakemberek, és intézmények mellett fontos szerepe van a civil szervezeteknek, külső támogatóknak és betegegyesületeknek. A sikeres vakság-megelőzési program csak szigorú együttműködéssel és összefogással valósítható meg.
A hazai szakemberek elsőként a vakság legfőbb okait mérték fel. Négy megye adatainak alapján kiderült, hogy első helyen az időskori macula-degeneráció okozza a legfőbb bajt.
60 év felett a látásromlás és az erre rakódott egyéb szemkárosodások figyelhetők meg a betegeknél. Második helyen a cukorbetegségek szemészeti szövődményei szerepelnek.
Az időben fel nem ismert diabétesz okozta látásromlás már visszafordíthatatlan. Általában a már felismert betegségben szenvedőket kezelik, pedig ennek három éves költségéből már a megelőzés is fedezhető lenne. A rengeteg, sokszor már gyerekkorban túlsúlyos ember mai társadalmunkban egyre veszélyeztetettebb a kór miatt. Rendszeres szűrővizsgálatokra lenne szükség. Harmadik helyen a rövidlátóság, negyediken a zöldhályog okozta vakság áll. A szürke hályog sebészi úton gyógyítható. A miatta kialakult vakság százalékos aránya 1976 óta jelentősen és folyamatosan csökken. A gyerekeket a tompalátóság veszélyezteti leggyakrabban. Nehéz észrevenni a rejtett kancsalságot, ami miatt az agy a gyengébb szem által közvetített képet kikapcsolja. Három éves kor előtt tanácsos észrevenni és kezelni a problémát. Gyakorlatilag már féléves kortól folyamatos szemészeti vizsgálatot igényelne. Késő a bölcsődei, óvodai szűrés. A szemkárosodások 10-15%-a veleszületett. A siket-vakság halmozottan hátrányos helyzetet jelent. Fontos itt �fényforrást� találni. Életfontosságú a tanácsadó, a gyógypedagógus, a rehabilitációs tanácsok, a tolmácsok, a kommunikáció létrejötte. Fontos tudni, milyen segítségek léteznek. Az egyesület logisztikus feladatkört is ellát.
A rehabilitáció mindössze 25 éves múltra tekint vissza. 18 főt lát el évente, míg 600-1500 ember látása sérül visszafordíthatatlanul.
Tanácsadó Szolgálatra eddig nem volt keret, a Szemklinika tette lehetővé létrejöttét alig egy éve, csak kevesen tudnak létezéséről. Kapaszkodót ad a kétségbeesett, megváltozott élethelyzetekben.
Létfontosságú a látássérültek oktatása, az elhivatott pedagógusok, korszerű felszerelések léte. Fontos a rehabilitáció, elengedhetetlen a megelőzés.
A Vision 2020 programjának megvalósítása csak országos együttműködéssel, hálózatosan működő szűréssel és tanácsadással, erre fordított pénzzel, de főleg folyamatos, értő kommunikációval sikerülhet.
2008.10.20.
Forrás: PR Herald
További cikkek a szerzőtől: |
| „Köszönet, Kéner Balázs!” |
| Személyes történelem |
| Emberi találkozások |
| Beszélgetés Nagy Zoltán professzorral |
| Legyőzte a gravitációt |
| A nyilasok elől mentett |
| Azértis Sántaiskola! |
| Harsányi Stúdió |
| Hat és fél milliárd |
| Ugrani fog? |
| Szabad vagy? |
| Kishercegsirató |
| Üvöltés |
| Negyven felett |
| A gyengédebb nem |
| Rögeszmés kortünet |
| Fenn lenni a csúcson |
| A nagy generáció |
| Beszélgetések a barátságról |
| Meghitt jelenlét |
| A találkozások iskolavárosa |
| Tényszerűen egy jelenségről |
| Új társulati tagok |
| „Bevállaltuk a szájkosarat” |
| Az érték nem abszolút? |
| A fehér nyúl emléke |
| Villáminterjú Szőke kapitánnyal |
| A humorkirály |
| Út – kifelé a semmiből |
| „Kibújt belőlem a tanárember” |
| Önvizsgálati meditáció |
| Szamizdat a Városházán |
| Változó, mint a hold |
| A győzelem íze |
| Mediátor a szülőklubban |
| Elkerülhető lenne |
| A hála kényszere |
| Utazás Föld és Ég között |
| Teniszbajnokság a barátért |
| Valami dömdödöm |
| Élesség a lebegésben |
| Stigma |
| Cseppenként adagolva |
| Látásromlás |
| Sóhajtó testek |
| Gyújts gyertyát és emlékezz! |
| Önkárosítók védelme |
| Ablak a világra |
| Támogatási lehetőség |
| Lírai bohózat |
| A tanítás öröme |
| 2008. november 6. negyed kettő óta |
| Egy elmebeteg nő naplója |
| A szakma története a hivatás maga |
| Boldog születésnapot! |
| Országos találkozó |
| Nézd már, milyen bunkó! |
| Tárlat-kínálat |
| Országos Egyesület |
| Intim terek alkotója |
| A harmónia Nagymestere |
| Az elragadtatás pillanatai |
| És mi lesz velük? |
| Nők egymás közt |
| Vacskamati rendező lett |
| Sardou-Moreau darabja |
| Képzőművészeti Szabadiskola |
| A tudós tanár emléke |
| Help me! |
| Beszélnünk kell róla! |
| „Ki az a Feri?” |
| A hozsanna hamisságával szemben |
| Sok a lelki beteg |
| Kisebbségi kapcsolat |
| „Átrendezem az életemet” |
| Kinek az ünnepe? |
| Fészekaljban |
| Portré |
| Montmartre-varázs |
| A hely szelleme |
| Integrációs időszak |
|