egészség

KORASZÜLÉS, NÉPBETEGSÉG

Elkerülhetõ lenne

Dr. Paulin Ferenc professzor, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika igazgatója, a dolgozóival, a Magyar Perinatológiai Társasággal, az Egészséges Magzatért és Újszülöttért Alapítvány Kuratóriumával (melynek elnöke), mozgalmat hirdetett e témában. Kezdeményezésükre Magyarországon idén elõször szervezték meg „Koraszülöttek napja” néven azt a rendezvény sorozatot, melynek kiemelkedõ eseménye tudományos ülés és juniálishoz hasonlító koraszülött-találkozó is volt.
A mozgalom meghirdetett céljai: az érett, egészséges újszülöttek arányának folyamatos növelése, ezáltal a méhen belüli magzatok és újszülöttek egészségmegõrzése, az egészségesebb utódgenerációk nevelése.
Ezentúl minden évben a Gyermek Nap elõtti szombat a Koraszülöttek Napja Magyarországon.

Paulin fõigazgató emléklapot ad át Fanninak, és édesapjának a Koraszülöttek Napján.

képtár

A gyermekvárás gyönyörûsége felejthetetlen. Minden nõ, aki várt már babát, tudja, ez életünk egyik legkáprázatosabb idõszaka. Tele várakozással, reményekkel, de aggodalmakkal is. Mindent megteszünk-e már jó elõre, azért, hogy elkerüljük a szövõdményeket? Helyesen élünk, táplálkozunk? Nem blicceljük el az orvosi ellenõrzést? Rémüldözni kevés, tudatosan meg kell tenni mindent, ami rajtunk múlik a koraszülés elkerüléséért.

Évente több százezer gyermek jön a világra idõ elõtt. A koraszülések száma a világ minden táján emelkedik, ami magával hozza a szülés körüli magzati halálozás és a késõbbi „elveszített életévek” növekedését.

A koraszülés a betöltött 37. hét elõtti szülés, amely az összes élve születés 11%-ában fordul elõ.
Minden újszülött, akinek a születési súlya 2500 gramm alatt van, kissúlyú újszülött. A koraszülött, vagy kissúlyú újszülött baba annál sérülékenyebb és annál nehezebben alkalmazkodik a méhen kívüli élethez, minél távolabb van a szülés a számított idõponttól. Minél kisebb súllyal és minél rövidebb terhesség után születik meg a koraszülött, annál nagyobb veszélynek van kitéve. Ilyenek például a fokozottabb hajlam a vérzésekre, sárgaságra, légzészavarra és anyagcserezavarokra. További veszélyt jelent labilis hõszabályozó képessége és a fertõzésekkel szembeni kisebb ellenállása. Sok múlik a szakmai ellátás mellett a szülõk lelkierején, mert még a szokásosnál is több idõre, törõdésre, becézgetésre és simogatásra van szüksége az idõ elõtt érkezett picinek. A maradandóan károsodott gyermekek zömét adják: vakság, süketség, inkordinált mozgás, tanulási nehézségek, hiperaktívitás, szellemi visszamaradás.

A szülészet „népbetegségei” között elsõ helyet a koraszülések, és a kissúlyú újszülöttek csoportja foglalja el, mind a gyakoriság, mind a következmények súlyossága tekintetében. Magyarországon a kissúlyú újszülöttek aránya az elmúlt 50 évben jelentõsen meghaladta az európai átlagot, és a környezõ országok többségének értékeit is.

A szülés körüli halálozás eseteinek, valamint a születés utáni megbetegedések 80%-a ebbõl a csoportból kerül ki. A legújabb vizsgálatok szerint pedig több felnõttkorban jelentkezõ betegség, a magas vérnyomás, szívinfarktus programozódik már a méhen belül ezeknél a gyermekeknél. A népbetegségek megítélésében értékmérõként számított „elveszett évek” száma ezen eseteknél a legnagyobb, míg az „egészségben eltöltött évek” száma a legkisebb.

A várható életkor javításában tehát ezen a területen lehetne a leggyorsabban eredményt felmutatni. Bár a koraszülött halálozás értékei, hála a szakirányú ellátás fejlõdésének, folyamatosan javulnak, a tartósan károsodott gyermekek aránya a túlélõk között növekedni látszik. Magyarországon évente 8500 koraszülött jön a világra.

A társadalmat sújtó reprodukciós hiány, az egyéneket, családokat terhelõ egészségkárosodás és tragédiák mellett hatalmas költségek is keletkeznek az ellátások következtében. Egy kissúlyú baba közvetlen ellátási költsége 2-3 millió forintba kerül.
Összességében az évenkénti közvetlen költség így 9-10 milliárd forintra tehetõ. A károsodott gyermekek tartós ellátásának költsége egy nagyságrenddel nagyobb.

MEGELÕZÉS
A szakma, szülészek, családorvosok, védõnõk bevonásával és széles körû társadalmi összefogással, intenzív figyelemfelhívó és felvilágosító mozgalommal, a megelõzés és szûrés kiterjesztett alkalmazásával jelentõs javulást lehetne elérni. Fontos a családi nevelés és az iskola-egészségügy szerepe, amely hangsúlyozhatja a tudatos egészséges életmód, a nem kívánt terhesség és fertõzési lehetõségek kerülése, a nem-dohányzás és az optimális életkorban tervezett gyermekvállalás jelentõségét a tragédiák elkerülésében. Hatékony és folyamatos felvilágosításra van szükség a kortárs képzésben, a képzõk képzésében és esetleg szünidõben szervezett elõadások formájában.

Régóta tudjuk, hogy az anyai fertõzések fokozzák a terhességi szövõdmények kockázatát. Nem világos milyen módon vezet koraszüléshez nemcsak a méhen belüli, de a távolabbi szervek, mint például a szájüregi, vagy húgyúti fertõzés, azonban rizikói közé sorolhatók. Az anyai és magzati gyulladásos reakció és immunválasza egyaránt szerepet játszhat a baba idõ elõtti világra jöttében. Nagy jelentõsége van, különösen a terhesség utolsó harmadában a végtagok vizenyõjének, a fejfájásnak és látászavarnak. Ezek a tünetek terhességi mérgezésre (toxikózis) utalnak, és ha kezelése nem indul meg kellõ idõben, rángógörcsöt (eklampszia) okozhat. Ez a terhesség egyik anyára és magzatra egyaránt legveszélyesebb szövõdménye, mely szintén koraszüléshez vezethet.

Elõfordulhatnak olyan tünetek is, amelyekrõl itt nem esett szó, de a kismama nem tart a terhesség rendes jelenségének. Ilyenkor azonnal forduljon orvosához, mondja el mi a panasza, és bízza rá a jelenség mérlegelését, mert így szabadul meg legkönnyebben az aggodalomtól. Hiszen kétségkívül eredményes és költségtakarékos módszer, az egyén és a korszerû egészségügy számára is a megelõzés.

Érdemes hathatós stratégiát alkalmazni a koraszülés eseteinek megelõzésére annak életre, egészségre való veszélyessége, és késõbbi súlyos károsodást okozó következményei miatt is. A kissúlyú újszülöttek számának már 20%-os csökkentése is évente 2 milliárd közvetlen, 8-10 milliárd forint tartós egészségügyi költség és rengeteg könny megtakarítását eredményezhetné.
Az érintettek, egyének és családok életminõsége pénzben nem mérhetõ.

2008.07.27.

Forrás: PR Herald