| A VARÁZSLÓ KERTJE |
 |
|
„Köszönet, Kéner Balázs!”
A „varázsló kertje” mostantól a Balassa és Tömő utca sarkánál egy belső kertben van, határos Bokáék egykori grundjával.
Ha íróra gondolunk, ritkán jut eszünkbe a lakhatatlan és idegen világban összegezni, és talán menekülni akaró, az igazán semmit nem értő, magát roncsoló, mindent élvező és elutasító, szakadék szélén tántorgó ember. Kosztolányi unokaöccse, a Nyugatos őstehetség, orvos, zenekritikus, író, szerető, apa, gyilkos és öngyilkos.
Vallomások vad őszinteségével, elhatározásokkal, amik sosem tartattak be, vad önvizsgálatokkal, zseniális, rövid élettel és életművel, valamint generációkra örökül hagyott fájdalommal. Csáth Géza (eredeti nevén dr. Brenner József, Szabadkán született 1887-ben február 13-án és 1919-ben halt meg, író, kritikus, zeneesztéta, orvos) idén nyolcvanhat éve, szeptember 29-én mérgezte meg magát végleg.
Előzőleg júliusban több lövéssel megölte feleségét, akkor egy éves lánya anyját. Írózseni, pszichiáter, súlyosan morfinista. A századelő magyar prózájának megújítói közé tartozik az emberi lélek új tájain bolyongó szuggesztív-kemény írásaival. Jeltelen sírban nyugszik Szabadkán, bár fekete fakeresztet kívánt fejfának.
Halála évfordulójára megkapta emléktáblára applikálva, a Varázsló kertjében, a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának belső kertjének falára. Itt élt és dolgozott. A táblát Marosits József szombathelyi szobrász és grafikusművész készítette mélyzöld gránit, fa, bronz-portré, fakereszt torzó és Weiner Leó Chopin emlékére írt zenéjének utolsó öt ütemének varázslatából.
Az első és egyetlen mementót a Bálint György Akadémián nyáron diplomázott fiatal újságíró – Kéner Balázs –, magánemberként állíttatta Csáth Gézának.
Ott volt sokmindenki, aki számít.
Beszédet mondott a volt igazgató, dr. Tringer László, Esterházy Péter és Tolnai Ottó írók valamint a tábla állíttatója. Az emlékművet Esterházy Péter, Tolnai Ottó és Kéner Balázs leplezte le, aki a kertben kis emléktölgyfát is ültetett.
Koszorút helyezett el az Írószövetség részéről Szakolczai Lajos író-kritikus. Varga Tamás tanár úr a Gothard Jenő Általános Iskola igazgató helyettese, a Szombathelyi Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának tagjaként, és mint támogató magánszemély koszorúzott.
TÁMOGATÓK
Magvető Kiadó
Szombathely Város Önkormányzata
Varga Tamás
Gothard Jenő Általános Iskola
Magyar Orvosi Kamara (dr. Éger István elnök)
Magyar Újságírók Országos Szövetsége (dr. Eötvös Pál elnök)
Vas megyei Közgyűlés elnöke Markó Péter
szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola
Vas megyei TIT.
Sok vendég összegyűlt az avatás alkalmából.
Jelentős, neves, ismert emberek.
Állunk a szép ünnepen és (egy ütemmel Esterházy Péter előtt) súgom volt iskolatársnőm - Szántó Piroska -, Csáth Géza kétszeresen árva unokája fülébe: „ezek szerint itt van Nemecsek szelleme is...”
Tulajdonképpen csak a varázsló kertjét jöttünk megnézni.
Hol is van az?
Most már itt.
2006.09.18.
Forrás: PR Herald
További cikkek a szerzőtől: |
| Személyes történelem |
| Emberi találkozások |
| Beszélgetés Nagy Zoltán professzorral |
| Legyőzte a gravitációt |
| A nyilasok elől mentett |
| Azértis Sántaiskola! |
| Harsányi Stúdió |
| Hat és fél milliárd |
| Ugrani fog? |
| Szabad vagy? |
| Kishercegsirató |
| Üvöltés |
| Negyven felett |
| A gyengédebb nem |
| Rögeszmés kortünet |
| Fenn lenni a csúcson |
| A nagy generáció |
| Beszélgetések a barátságról |
| Meghitt jelenlét |
| A találkozások iskolavárosa |
| Tényszerűen egy jelenségről |
| Új társulati tagok |
| „Bevállaltuk a szájkosarat” |
| Az érték nem abszolút? |
| A fehér nyúl emléke |
| Villáminterjú Szőke kapitánnyal |
| A humorkirály |
| Út – kifelé a semmiből |
| „Kibújt belőlem a tanárember” |
| Önvizsgálati meditáció |
| Szamizdat a Városházán |
| Változó, mint a hold |
| A győzelem íze |
| Mediátor a szülőklubban |
| Elkerülhető lenne |
| A hála kényszere |
| Utazás Föld és Ég között |
| Teniszbajnokság a barátért |
| Valami dömdödöm |
| Élesség a lebegésben |
| Stigma |
| Cseppenként adagolva |
| Látásromlás |
| Sóhajtó testek |
| Gyújts gyertyát és emlékezz! |
| Önkárosítók védelme |
| Ablak a világra |
| Támogatási lehetőség |
| Lírai bohózat |
| A tanítás öröme |
| 2008. november 6. negyed kettő óta |
| Egy elmebeteg nő naplója |
| A szakma története a hivatás maga |
| Boldog születésnapot! |
| Országos találkozó |
| Nézd már, milyen bunkó! |
| Tárlat-kínálat |
| Országos Egyesület |
| Intim terek alkotója |
| A harmónia Nagymestere |
| Az elragadtatás pillanatai |
| És mi lesz velük? |
| Nők egymás közt |
| Vacskamati rendező lett |
| Sardou-Moreau darabja |
| Képzőművészeti Szabadiskola |
| A tudós tanár emléke |
| Help me! |
| Beszélnünk kell róla! |
| „Ki az a Feri?” |
| A hozsanna hamisságával szemben |
| Sok a lelki beteg |
| Kisebbségi kapcsolat |
| „Átrendezem az életemet” |
| Kinek az ünnepe? |
| Fészekaljban |
| Portré |
| Montmartre-varázs |
| A hely szelleme |
| Szemünk fénye |
| Integrációs időszak |
|
