lobbi

PR Herald (2001/04)

Annotáció

„Nagy különbség: hinni valakinek, vagy hinni valakiben.”

(Evelyn Waugh)

SERÉNYI JÁNOS: PReklámharc
* Másfél évtizeddel ezelõtt a zsúfolásig telt tokiói Budokan Sportcsarnokban – egy hideg januári napon – rendkívül forró volt a hangulat. Nem csoda, hiszen a sokak által legkeményebbnek tartott harcmûvészeti ág, a kiokushin-kai karate VB legjobbjai küzdöttek az érmekért. Újságíróként jelenlévõ látogatóként tovább nõtt az izgalmam, amikor az ágazat alapítója a páholyába invitált. Az elhunyt mesterrel – aki szabad kézzel bikákat küldött földre; aki egymás után száz karatékát gyõzött le pihenés nélküli küzdelemben – rendkívül készségesen válaszolt minden kérdésemre. Megígérte – és ezt be is tartotta –, hogy ott a helyszínen és azt követõen is minden segítséget megad a róla készülõ, A bátrak harca címû könyvemhez. A készséges fogadtatás feletti örömömet az sem rontotta el, amikor a mester titkára ridegen a következõket mondta a verseny végén: A Kancho (a fõnök) tudja, hogy nemzetközi reklámra alig van pénzünk, ezért minden pr-lehetõséget ki kell használnunk! Ez volt az elsõ találkozásom a reklám – kontra – pr kérdéskörrel.
In: PR Herald, 2001/04. p. 05.

ANDRÁSI JUDIT: Pályázatok, ösztöndíjak
* Az UNESCO támogatásával mûködõ FIPC (Fonds International pour la Promotion de la Culture) UNESCO – Aschberg ösztöndíj-pályázati lehetõségeket hirdetett meg fiatal mûvészek számára, a fogadó külföldi intézmények által kiírt témákban, külföldön végzendõ tanulmányokhoz az alábbi területeken: vizuális mûvészetek, színházmûvészet, zene, tánc, multimédia, irodalom. A pályázatról szóló részletes ismertetés és jelentkezési lap a FIPC honlapján (http://www.unesco.org/culture/ifpc) található.
In: PR Herald, 2001/04. p. 07.

SZONDI GYÖRGY: Megtervezett párbeszéd (Beszélgetés DR. BENNO SIGNITZER professzorral)
* „Elsõ diplomámat jogból szereztem, Master és doktori fokozatot pedig az Ohió-i Egyetemen kommunikáció szakirányon. Eleinte kultúra-közi és nemzetközi kommunikációval foglalkoztam, amelyet tíz évig tanítottam, doktori disszertációmat is e témakörben védtem meg. Ausztriában az 1980-as évek elején jelentkezett elõször a kommunikációs és pr-szakemberek iránti fokozott igény. Ettõl kezdve foglalkozom public relations-szel, illetve szervezeti kommunikációval (organizational communication). Februárban tértem vissza az USA-ból, ahol féléves alkotói szabadságomat töltöttem, egészségügyi kommunikációt oktatva és kutatva”.
In: PR Herald, 2001/04. p. 08.-09.

TÁBORI GYÖRGY: A legfelsõbb szint (Hírmenedzselés)
* 1996-ban Lanny J. Davist telefonon keresték, s ez a hívás megváltoztatta az életét. A tekintélyes washingtoni Patton Boogs ügyvédi iroda egyik üzlettársa, a pereskedésekkel kapcsolatos kommunikáció (litigation pr) és a válságmenedzselés ismert szakértõje, az MSNBC tv-csatorna politikai és jogi szakértõje igencsak meglepõdött, amikor a vonal túlsó végén a Fehér Ház egyik vezetõ szakértõje az elnöki tanácsadói csapatba hívta dolgozni. Davis rövid gondolkodás után igent mondott, és mintegy 14 hónapig, mint az elnök válságügyekben illetékes szóvivõje, médiafelelõse dolgozott a Clinton-adminisztráció szolgálatában. Megbízatása lejárta elõtti napok egyikén egy újabb hívás rázta fel: ’Hallotta valaha Monika Lewinsky nevét?’ – kérdezte tõle a The Washington Post újságírója.
In: PR Herald, 2001/04. p. 10

CATHERINE DEANNA & PELFREY BOLTON: A globális pr-szövetség
* Összefogott huszonkét szervezet vezetõje, hogy létrehozzanak egy példa nélküli globális szövetséget. Céljuk, hogy világviszonylatban normarendszert állítsanak fel a public relations szakma és képviselõi számára. A Global Alliance for Public Relations and Communication Management elnevezésû nemzetközi egyesület a 2000. évi Chicagóban megrendezett Public Relations Világkonferenciát követõen alakult. A testület mûködését és céljait a késõbbi londoni találkozón pontosították. Habár a chicagói és a londoni találkozón nem képviselte magát mind a huszonkét tagszervezet, a hiányzók elvben csatlakoztak a szövetséghez a chicagói találkozó alatt kiosztásra kerülõ dokumentumokhoz. A nemzetközi és nemzeti szövetségek képviselõi 1998 óta rendszeresen szerveznek találkozókat az Egyesült Államokban, Kanadában és Nagy-Britanniában. Az összejövetelek célja e szövetségek egységbe tömörülésének megvitatása abból a célból, hogy hatékonyabban használhassák az univerzálisabb szakmai szabványok, és az etikai normák nyújtotta lehetõségeket, valamint felkészítsék és képezzék a szakma képviselõit.
In: PR Herald, 2001/04. p. 11

SZENTIVÁNYI GÁBOR: A brit beütés (A pr és a diplomácia)
* Komoly töprengést okoz: a két rokonszakma több mint húszéves mûvelése során felhalmozott tapasztalataimat, megérzéseimet igyekezzem-e rendszerbe foglalva, definíciókkal ellátva közzétenni, vagy inkább a témához kötõdõ jelenségeken eltöprengeni, nem korlátozva a gondolatok és példák szabad, de kissé kaotikus áramlását? Miért van az, hogy a pr-szakmának a kilencvenes évek elején történt gyors hazai meghonosodása óta nagy az „átjárás” a két terület között, sõt, a diplomáciai pályán megedzõdött néhány kolléga sikeres karriert futott be a public affairs üzleti világában, átélve azt a fenomenális élményt, hogy pénzt nem csak költeni, hanem „gyártani” is lehet? A diplomatának és a péeresnek többé-kevésbé azonos adottságokkal kell rendelkeznie; elengedhetetlen például a gyors helyzetfelismerés, a helyes értékítélet és az empátia készsége. Az utóbbi nélkül egyik szakma sem megy igazán, hiszen mûvelõje nem tudja eladni a termékét, ami: apropó, miben is áll? Tanult kollégám standard sztorija: laikus ismerõseinek intenzív érdeklõdésére, hogy tulajdonképpen mivel is keresi a kenyerét ebben a nehezen felfogható világban; azt válaszolta: „befolyással kereskedem. Ha hinni lehet e spontán definíciónak, akkor a diplomácia és a pr csaknem ugyanazt a terméket forgalmazza. A diplomácia feladata az ország befolyásának elõsegítése a számára kedvezõ döntések meghozatala érdekében, a public relations pedig a mindenkori megbízó kedvezõ megítélését igyekszik elõsegíteni a politikai, társadalmi, marketing (stb.) befolyás növelése érdekében.
In: PR Herald, 2001/04. p.12-15.

VAJTÓ BERNADETTE: Egyszerre nyerni (Multi-pr Magyarországon)
* Szabó Eszter, aki közgazdasági elméleti tudását a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Fõiskolán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezi, amit a Külkereskedelmi Fõiskola pr-szakirányán egészít ki. 1995-ben a washingtoni Georgetown Egyetem speciális kurzusán vesz részt, ezt a volt szocialista országok fiatal tehetségei számára szervezik. Az ottani “diákok ma ismert politikusok, gazdasági vezetõk a saját hazájukban Kínától Romániáig. Szabó Eszter tizenöt éves pr-gyakorlata alapos közgazdaságtudományi héttérre épül. Ahhoz a generációhoz tartozik, amely a rendszerváltással hajózik át a nyilvánosságszervezés vizeire. A Belügyminisztérium sajtófõnökeként tapasztalatot szerez az államigazgatás területén, majd Washington egyik vezetõ lobbicégnél – a SUSAN DAVIS INTERNATIONAL-nél – dolgozik senior-gyakornokként. 1996-ban csatlakozik a világ egyik vezetõ nemzetközi nagyvállalathoz: a General Electric Company-hoz.
In: PR Herald, 2001/04. p. 16-17.

CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY: Tétova kor tévelygõi (Sebezhetõségünk határai)
* A Sziklás-hegységben az a beszéd járja, hogy a coyote-farkasok tüzelõ szukákat küldenek le a falusi kutyák közé, hogy a gyanútlan kanokat a lesben álló coyote-falkákhoz vezessék. Ha ismerjük sebezhetõségünket, megnõ annak a veszélye, hogy a másik végletbe esünk, és kritikátlan gyanakvást tanúsítunk a nemiséggel szemben. Sem a cölibátus, sem a promiszkuitás nem szolgálja javunkat; egyedül azt fontos szem elõtt tartanunk: mit akarunk életünkkel kezdeni, és milyen szerepet szánunk benne a kapcsolatainknak.
In: PR Herald, 2001/04. p. 18-21.

BALTAVÁRI BEA: Szponzorált professzorok (Cathedra Aurea)
* Mióta Chikán Attilát rektorrá választották a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE), az intézmény hosszú távú kapcsolatok kialakítására törekszik a partner cégekkel, ami a felhalmozódott négyszázmilliós adósság csökkentésére is megoldást jelenthet. Magyarországon elõször a BKÁE-n szponzorálnak vállalatok professzori státuszokat. Az Amerikai Egyesült Államokban már megszokott rendszer hazánkban 2001. január elsején lépett életbe, és a „Cathedra Aurea” elnevezést kapta. A szponzoráló vállalatok öt esztendõn át támogatják (belsõ pályázat útján) kiválasztott kutatókat; a szponzor cégek neve pedig megjelenik minden olyan dokumentumon, amely összefüggésben van a kiválasztott tudós munkájával: publikációkon, névjegykártyákon, levelezésükben, és az iroda ajtaján is feltüntetik a támogató nevét. A vállalati professzori státusz háromszereplõs szerzõdésrendszer, ahol az egyetem elõször a támogató céggel, majd a professzorokkal szerzõdik.
In: PR Herald, 2001/04. p. 22-23

DOMOKOS LAJOS: Kelts bizalmat belül, kívül! (A MÁV Rt. pr-tevékenysége)
* Napirenden van a vasút átfogó reformja, az eddigieknél jobban elõtérbe fog kerülni a public relations (ajánlott magyar fordításban: a közkapcsolati) tevékenység. A MÁV Rt. Közkapcsolati Igazgatósága (korábban: kommunikációs és sajtóiroda) immár hatodik éve munkálkodik azon, hogy a pr-szakma elvei szerint szervezõdjenek a MÁV külsõ és belsõ kapcsolatai.
In: PR Herald, 2001/04. p. 24-26.

SÁGI ZOLTÁN: Áldás vagy átok? (A pr az önkormányzatok kezében)
* Az önkormányzatok munkájának hazánkban jelenleg egyfajta „szûz területe az általuk végzett tervszerû kommunikációs tájékoztatási tevékenység. A döntésekrõl adott, mindenki számára érthetõ, és elérhetõ információ jelentõsége egyre növekszik napjainkban, hiszen a döntéseket ma már nem elég meghozni, el is kell “adni õket a lakosság, a térségben élõk számára. Az önkormányzatok hatósági és közigazgatási munkája sem képzelhetõ el ma már rendszeres tájékoztatás és kommunikáció nélkül. Szerencsére egyre több önkormányzat ismeri fel e munka jelentõségét, és helyez hangsúlyt a kommunikációs tevékenységre is. Örvendetes az is, hogy az azonos problémákkal küzdõ önkormányzatok keresik a kommunikációban szerzett tapasztalatok közös hasznosításának lehetõségeit, és formáit is. Hiszen az egyes kisebb-nagyobb településen vagy térségben végzett eredményes kommunikáció jó példát, továbbfejlesztve reális megoldást jelenthet az ott élõk támogatásának elnyerésére és folyamatos fenntartására.
In: PR Herald, 2001/04. p. 27

A pr-szakma hírei
* A PR Herald állandó rovatát nagyvállalatok kommunikációs osztályai, nonprofit szervezetek pr-menedzserei és pr-ügynökségek szakalkalmazottai által a szerkesztõségnek e-mailen küldött sajtóanyagok alapján állították össze. Az itt olvasható hírek a 2001. április 9-i lapzártáig beérkezett információkra épülnek.
In: PR Herald, 2001/04. p. 28-31.

GOODWILL (Melléklet az internetes kommunikáció iránti bizalomról)
* „Vigyázz merre haladsz, mert ha nem változtatsz idõben útirányt, oda fogsz jutni, ahová elindultál!” (Õsi kínai mondás.) Bárcsak azok, akik kommunikációs problémákkal küszködnek, egyszerûen befognák a szájukat! (I wish people who have troble communicating would just shut up. (TOM LEHRER, amerikai matematikus, zeneszerzõ, humorista).
In: PR Herald, 2001/04. p. 33-35.

KRISTON LÁSZLÓ: Behálózott bizalom (Az e-brandtól az internet imázsig)
* Az új-gazdaság vezetõ cégeinek saját brand-jük felépítésekor egyaránt számolniuk kell a világhálóval kapcsolatos zavaros tévképzetekbõl eredõ túlértékeléssel és alábecsléssel. Az ezredforduló évében a hightech- és online-vállalatok túlpozícionálásának lehettünk tanúi. A befektetõi bizalom és bizalmatlanság kaotikus környezetében létezhet-e egyáltalán életerõs online brand és hatékony investor relations? Kinek van nagyobb szüksége a jó cégérre: a dotkom vállalkozásoknak, vagy magának az Internetnek? Egyáltalán alkalmazható-e a pr klasszikus fogalomtára a globális netgazdaság piaci szereplõire?
In: PR Herald, 2001/04. p. 33

SZÁNTÓ PÉTER: A kínai varázsló esete a 300 aranyat érõ lóval
* Ember legyen a talpán, aki manapság, a globális gazdaság korszakában jóslatokra vetemedik – fõleg, ha azok, akiknek jósolt, nem felejtik el a jóslatát, és egy év múlva számon kérik rajta. Hiszen az elmúlt évek az Internetes gazdaság olyan méretû elterjedését mutatták, amikor 25 millió alkalmi elõfizetõvel rendelkezõ Internet-szolgáltató, az America Online vette meg a világszerte ötvenmillió példányban olvasott lapokkal, országos tévéhálózattal, filmstúdióval, könyvkiadókkal bíró Time-Warner konszernt.
In: PR Herald, 2001/04. p. 36-37.

TAKÁCS NIKOLETTA: Nonstop Net (Beszélgetés MOCSAI NORBERTTEL)
* A Covysoft Networks Kft. hat éve van jelen a jogelõd révén a magyar IT-piacon, két éve mûködik kft-ként. A hagyományos Internet-szolgáltatásokon kívül számos egyéb lehetõséget kínálnak ügyfeleik részére a világhálón való megjelenéshez
In: PR Herald, 2001/04. p. 38.

MIKULÁS GÁBOR: A legnagyobb nyilvánosság (Internet pr)
* A fogyasztói szokásokat kutatók meggyõzõdése, hogy az Y-generáció tagjait hagyományos reklámstratégiával többé nem lehet elérni. Akik a csúcstechnikával szinte egyidejûleg születtek, az internetet is fenntartások nélkül használják. E fiataloknak a vásárlóereje 150 milliárd dollár; miközben 450 milliárd elköltésére van hatásuk. Választási szokásaikban leginkább társaikra hallgatnak. Ha egy termék tulajdonságaira kíváncsiak, nem a forgalmazó vagy gyártó site-jára, hanem az olvasói fórumokra kattintanak. Az õ megnyerésükre a reklám, a „generikus online branding” alig hat, míg az X-generációra még mindig nagy hatással van a hagyományos offline branding.
In: PR Herald, 2001/04. p. 43-45.

CSIKÓS ATTILA: Háló nélkül (Beszélgetés MÜLLER PÉTER SZIÁMIVAL)
* Jelek halmaza, és ezt valaki vagy értelmezi valahogyan, vagy zavart lesz. Ez a jelentés az élet legmélyérõl szól. Ha elkezded a világot mítoszként, azaz megfejtendõ üzenetként szemlélni és feldolgozni, akkor eljutsz oda, hogy az életedet kultikusan kellene, hogy éljed. Azaz, ha valaki üzen neked, akkor illik visszaüzenni. Ha a mítosz a kozmoszból jövõ világüzenet, akkor a kultusz a személynek az a szándéka, hogy visszaüzenjen a kozmoszba. Ha már ideszülettem, akkor az a feladatom, hogy arányt tartsak. Mondom, nem trendekbõl, áramlatokból, nem lecsengésekbõl áll össze a kultúrtörténet, hanem egyes emberek villanásaiból, azaz imádkozásából. A divatnak az emberek kollektív és magányos titkos életére, erre a nagyobb és õsi hálóra, mint a számítógépes világháló, ami csak nagyon silány és vékony leképezése az elõbbinek, nincsenek következményei.
In: PR Herald, 2001/04. p. 46-47.

FOGALOMMAGYARÁZAT (Az ezredforduló után évek technikai szintjének megfelelõen)
* Adattár (data warehouse): Áttekinthetõen elrendezett, átfogó vállalati adatgyûjtemény.

Aláírás-fájl (.sig file) Általában négy-nyolc sor hosszúságú adatállomány, amelyet a felhasználók elektronikus leveleik, USENET-hírcsoportba, vagy levelezõlistára küldött üzeneteik végére függesztenek. Alkalmas saját magunk vagy vállalkozásunk propagálására anélkül, hogy kirívó reklámmal zavarná az Internet-alkalmazókat. Elektronikus névjegynek is szokás nevezni.

ASCII (American Standard Code for Information Interchange – amerikai szabványos információcsere-kódrendszer): Valamennyi szoftver által egyetemesen elfogadott, nyomtatható szövegkarakter (betû, szám vagy írásjel), illetve csak ilyeneket tartalmazó fáj. Olykor simple text-nek (egyszerû szöveg) is nevezik. Aszinkron (nem egy idõben mûködõ). A fogadó fél idõbeosztásától független információátvitel. A beütött és elküldött üzenet megérkezéséhez nem szükséges a fogadó pillanatnyi jelenléte – az illetõ tetszõleges késõbbi idõpontban is elolvashatja, illetve megválaszolhatja azt. Autoreszponder: olyan rendszer, amelyben az azt igénylõ e-mail üzenet küldõjéhez önmûködõ válaszként szövegfájl érkezik. Ez tartalmazhat cikkeket, gyártókra, termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatást vagy bármilyen más információt, amit ilyen módion hozzáférhetõvé kívánunk tenni. Betelefonáló felhasználó: olyan személy, aki modem közbeiktatásával, telefonvonalon (kapcsolt vonalon) jut el az Internetre.
Böngészõ, tallózó (browser): kliensalkalmazás, amely – esetenként random – keresést tesz lehetõvé bizonyos szerverek által biztosított információk segítségével. A kifejezést általában a World Wide Webbel kapcsolatban használjuk.

CGI (Common Gateway Interface – általános átjáró interfész): olyan szabvány, amely lehetõvé teszi Web-szervereknek, hogy külsõ alkalmazásokat, pl. keresõeszközöket futtassanak.

CGI-script: a Web-szerver által, ûrlapon érkezett adatok feldolgozásához használt utasításjegyzék.

Chat (csevegõadás): két vagy több személy valós idejû elektronikus hálózati társalgását szervezõ program az Interneten. Sok kereskedelmi szolgáltató – pl. AOL, CIS, Prodigy – nyújt ilyen szolgáltatást (lásd IRC).

Data mining (adatbányászás): folyamat, melynek során különféle – gyakran üzleti tranzakciókat és az ügyfelek elõtörténetét is tartalmazó – forrásokból nyert, nagy adatbázisok átfésülésével járulékos üzleti információkat szerzünk. DNS (Domain Name System – domainnév-rendszer): az a rendszer, amely megfelelteti az IP-címeket a domain-neveknek. Bárki igényelhet domain-nevet. Ez pontokkal tagolt információkból áll, pl. a North Bay Network domain-neve nbn.com, amelynek második fele üzleti célú vállalkozást jelez. Megjegyzés: DNS alatt sokszor az Internet-szolgáltató által nyújtott szolgáltatást értjük, amely elvégzi a hálózatra csatlakozó számítógép domainnevének bejegyzését.
Dokumentum-adatbázis (document database): egymáshoz kapcsolódó dokumentumok rendezett gyûjteménye.
EDI (Electronic Data Interchange – elektronikus adatcsere): üzleti tranzakciók – pl. megrendelés, visszaigazolás, számla, készletjegyzék – szervezetek közötti, szabványos formátumban történõ, elektronikus lebonyolítása.

Együttmûködési szoftver: (collaboration software) Hálózatra alapozott alkalmazás az együttmûködésben résztvevõk közötti információ-megosztásra.

Extranet: Kiterjesztett belsõ hálózat (intranet). A szervezeten belüli felhasználók kommunikációja külsõ felhasználók – rendszerint fogyasztók és/vagy beszállítók – válogatott csoportjával.

Feltöltés (upload): Teszt- vagy szoftveralkalmazási fájl küldése saját számítógépünkrõl az Internet egy távoli gépére, hirdetõtáblára vagy kereskedelmi hálózati szolgáltatásra.

Fórum: Egy bizonyos téma iránt érdeklõdõk számára létrehozott eszmecsere-lehetõség. Sok hálózati szolgáltató, így az AOL vagy a CompuServe is mûködtet ilyeneket.

FTP (File Transfer Protocol – fájlátviteli protokoll) Olyan eszköz (szoftver-alkalmazás), amely lehetõvé teszi szöveg- vagy szoftverfájlok átvitelét térben egymástól távol elhelyezkedõ számítógépek között. Legelterjedtebb internetes felhasználása a név nélküli FTP, amelynél egy másik számítógépbe való bejelentkezéskor felhasználói név helyett az anonim szót ütjük be, jelszóként pedig levelezési címünket adjuk meg. Így a kérdéses fájlokhoz való hozzáféréshez nem szükséges azonosítóval rendelkeznünk az adott gépen. FTP használható a Gopher révén, a World Wide Weben vagy közvetlenül FTP-alkalmazási szoftverrel.

Groupware (csoportmunka-szoftver): Hálózatra alapozott szoftveralkalmazás a felhasználók közötti együttmûködéshez.

Gyik (gyakran ismétlõdõ kérdések – FAQ, Frequently Asked Questions): Sokszor felmerülõ kérdések és az azokhoz tartozó válaszok listája. Számos USENET hírcsoport, levelezõlista tart fenn ilyet résztvevõi, illetve felhasználói számára idõmegtakarítás céljából. Kezdõk számára rendkívül hasznos, de harcedzett Internet-felhasználóknak is ajánlatos e listák figyelemmel kísérése, nehogy megsértsék a társas érintkezés normáit, amikor egy hírcsoporthoz vagy levelezõlistához csatlakoznak.

Hipertext: olyan dokumentum, melyet linkek (csatolások) segítségével más dokumentumokkal kapcsolnak össze. A linket a szövegben aláhúzás, eltérõ szín vagy más kiemelés jelzi. Az egérrel egyszerûen rákattintunk a kiemelt szóra, kifejezésre vagy grafikai elemre, mire megnyílik egy másik dokumentum, amely a konkrét témával összefüggõ további adatokat közöl.

Hírcsoport (newsgroup): A USENET automatikus üzenetközvetítõ rendszerének egy-egy témaköre, mely odavágó üzeneteket portáz az adott hírcsoport valamennyi tájának.

Honlap (homepage): (1) A Web-oldalaknak a képernyõn felkereséskor legelõször megjelenõ része; (2) a Web-oldal legfontosabb része. Cégek esetében mindkét értelmezésben gyakorta ez tartalmazza a vállalatra vonatkozó alapinformációkat; (3) az elsõ lap, amely a böngészõprogram elindításakor megjelenik.

HTML (hypertext markup language): a Web-dokumentumok kódnyelve, amely a Web-alkalmazók számára meghatározza a dokumentumok szöveg-, kép- és multimédiaelemeinek megjelenítését és a hipertextes csatolásokat.

HTTP (hypertext transfer protocol): A Web-szerverek és -kliensek által HTML-dokumentumok átvitelére használt protokoll vagy nyelv. Intranet: Szabványos IP protokollra alapozott, vállalaton belüli hálózat. Felölelhet számos, egymással összekapcsolt telephelyi hálózatot (LAN), nagy területre kiterjedõ hálózat (WAN) esetén felhasználhat bérelt vonalakat. Egy vagy több gatewayen (átjárón) át kapcsolódhat az Internethez is. Fõ feladata általában az információk és számítógépes erõforrások megosztása a vállalat egyes alkalmazottjai között.

IP (Internet Protocol): A TCP/IP protokollok egyike.

In: PR Herald, 2001/04. p. 48.

MYAT KORNÉL: Kémek (Közmûvelõdési Konferencia Szegeden)
* 2001-ben tizedik alkalommal rendeztek Közmûvelõdési Konferenciát a szegedi Egyetem Közmûvelõdési Tanszékének lelkes diákjai. A jubileumi (és egyben millenniumi) rendezvény célja a különbözõ generációk tapasztalatainak ütköztetése, fókuszban az érvényesülés bûvös lehetõségeivel
In: PR Herald, 2001/04. p. 51.

CSIKÓS ATTILA: Disznósajt
* A Magyar Értelmezõ Kéziszótár szerint: „tisztított disznógyomorba töltött, fõtt fejhúsból való húskészítmény”. Sokak szerint ez is gyanús élelmiszer. Mások számára elgondolkodtató, mi minden kerül bele, s fõleg hogyan. Van, aki gondolkodás nélkül nyeli le, ha a tányérjára kerül. Hát nem tudom! Azt javaslom, próbálják meglelni benne a húsosabb részeket, a többit pedig vegyék alapos vizsgálat alá!
In: PR Herald, 2001/04. p. 52-53.

KALMÁR CSABA: Bábel
* Az Úr megelégelte az embersereg nyüzsgését, szorgoskodását és – meggátolandó a félreértésektõl mentes, egyszerû kommunikációt – jól összekavarta a népek nyelvét. Azon nap óta a többnyelvûség számtalan tréfás helyzet, kínos szituáció, rettentõ galiba és komoly összezördülés okozója egyre szûkebb bolygónkon. Nyelvi félreértésekbõl lokális csetepaték is adódhatnak: képzeljük el a helyzetet, hogy egy közép-afrikai dzsungellakó átsétál a Nagy Bozóton túli törzshöz és a saját dialektusában elõadott „békével jöttem az amúgy is épp mogorva szomszéd nyelvén annyit jelent, hogy „dugd az orrod egy disznóba. Komoly törzsi villongás ütné fel fejét, repülne a lándzsa, évtizedes viszály venné kezdetét. Cikkek is jelentek meg a magyar sajtóban arról, hogy a hirosimai atomtámadás elõtti ultimátumra küldött japán választ szándékosan fordították rosszul: a tervet véghez kellett vinni.
In: PR Herald, 2001/04. p. 54-55.

GYARMATI STEFÁNIA: Stílusficam (Magyar menedzserasszony az ezredfordulón)
* Milyen legyen a menedzsernõ munkája végzése közben? Hogyan, miként tudja ’eladni’ önmagán keresztül a cégét? Milyen szerepe van ebben az öltözködésnek, a fellépésnek és magatartásnak? Festett szõke enyhén tupírozott haj, meglehetõsen erõs smink (szemek és ajkak feltûnõ hangsúlyossága), mély dekoltázs a pici kosztümkabát alatt, szûk miniszoknya, szuperfényes harisnya, nyílhegyes orrú tûsarkú cipõ. Az élénkpiros mûkörmöktõl ápolttá vált kéz esetleg vastag fekete bõrdossziét szorongat, de vigyázat: a dekoltázs nehogy takarásba kerüljön!
In: PR Herald, 2001/04. p. 56.

KECSE NAGY SÁNDOR: Az istenek a fejünkre estek (Tényleg nem ugyanarról beszélünk?)
* Elõször is elnézést kérnék DR. SZELES PÉTER úrtól, hogy ismeretlen, tudatlan, egyszerû földi halandóként péeresnek tartom magam: Urambocsá, pár hasonszõrû sorstársammal együtt bátorkodtam leadni az adataimat a Ki kicsoda a magyar pr-ben címû szakmai kiadványba. Egy megvalósult jó ötletbe, annak ellenére, hogy nem tudom, és nem akarom definiálni magam a Kis magyar pr-tipológia szerint. Nem a hiányérzet miatt, mivel a besorolás nem teljes, hanem a hozzáállása miatt. Ezzel ugyan nem rendítem meg a szakmát, sõt még csak nem is ellenkezni szeretnék.
In: PR Herald, 2001/04. p. 57.

MÉDIAMIX
Hírek a média világából
* A PR Herald állandó rovatát a hírszerkesztõk Observer Budapest Médiafigyelõ , és a Napi Intern által szemlézett anyagok lapján állítják össze. Az itt olvasható hírek a 2001. április 12-i médiahelyzetet tükrözik.
In: PR Herald, 2001/04. p. 58-59.

Az európaiak nyomtatott sajtó iránti bizalmának változása (1990. és 2000. között)
* A sajtó intézményébe vetett bizalom 1990 és 2000. között kimondottan megnõtt Európában. Amíg Olaszországban és Portugáliában zuhant a sajtóba vetett bizalom Nagy-Britanniában, Hollandiában és a skandináv államokban annál inkább erõsödött. Tizennyolc országból nyolcban az emberek abszolút többsége bízik a sajtóban.
In: PR Herald, 2001/04. p. 60.

HÉGER ANDREA: Média-éjszaka 2001
* Az Ezeregyéjszaka legszebb meséiben érezhették magukat mindazok, akik beléphettek az óbudai Kiscelli Múzeumban a második alkalommal megrendezett Médiaestélyre. A tavalyihoz hasonló exkluzív rendezvényre azonban csak az elektronikus médiában dolgozó ismert személyiségek és partnereik kaptak bebocsátást. A Média-éjszaka ötlete SVÁBY ANDRÁSTÓL, a tv2 Napló címû mûsorának mûsorvezetõjétõl, és Kereszty Gábortól, a Tv2 kreatív fõszerkesztõjétõl származik, akiket ezúttal megismerhettük, mint ceremóniamestereket is. Mottójuk: „Szóba állunk egymással!”, vagyis a szakma képviselõi legalább egyszer egy évben kötetlen hangulatban elcseveghetnek egymással, és jól érezhetik magukat együtt, dolgozzanak akár közszolgálati, akár pedig kereskedelmi médiumnál. Ettõl természetesen az egymás közti verseny még megmarad.
In: PR Herald, 2001/04. p. 63.


RÉVÉSZ BÉLA: Igazságosnak lenni (Elmélkedés a DIALÓGUS címû folyóiratról)
* Mindnyájunknak meg kell értenünk egymást, hogy mindnyájan igazságosak lehessünk egymáshoz. - idézi Ignotus gondolatát (szerkesztõségi hitvallásában) a legújabb roma kisebbségi folyóirat, majd hozzáteszi: a megértés nem lehetséges valódi - a hivatalok, intézmények keretein túllépõ - társadalmi párbeszéd nélkül. Ezért is választotta a negyedévenkénti megjelenést tervezõ lap a „Dialógus” címet. A párbeszédhez azonban nem elég a vélt vagy valós sérelmek hangoztatása sem - folytatja a gondolatot a lap fõszerkesztõje, KERÉKGYÁRTÓ T. ISTVÁN -, hiszen jelenleg párbeszéd helyett elbeszélnek egymás mellett a cigányok és nem cigányok. Márpedig ha megoldáskeresés helyett csak azt kutatjuk, ami elválaszt minket, és nem, ami összeköt, akkor nemhogy csökkenne, hanem inkább növekedni fog a társadalmat kettéosztó szakadék
In: PR Herald, 2001/04. p. 64-65.

TRANZIT
* Álláskeresõk hirdetései.
In: PR Herald, 2001/04. p. 65-

SEBESTYÉN MÁRTA: Magyar módi (Munkaerõpiac)
* Az állásbörze szó ma már szinte minden diák és cég számára ismerõsen cseng. Ez az a hely, ahol a különbözõ cégek képviselõi a legkülönfélébb álláslehetõségekkel bombázzák az ifjú titánokat. A diákszervezeteknek köszönhetõen a nagyobb cégek, akiknek van rá anyagi fedezetük az ország más-más pontjaira vándorolva, öregbítik imázsukat.
In: PR Herald, 2001/04. p. 69-70.

FELSZÁLLÓPÁLYA
* Új státuszt elnyert szakemberek bemutatkozásai.
In: PR Herald, 2001/04. p. 71-72.

KÖZVETLEN VONAL
* Címváltozások és új elérhetõségek.
In: PR Herald, 2001/04. p. 74-76.

2009.01.01.

Forrás: PR Herald Szerkesztõségi Archívum