Hiteles forrás

KRISNÁSOK HAZÁNKBAN

2011-ben a magyarországi egyházak tevékenysége elsősorban a gyorsan meghozott, új egyházügyi törvény kapcsán került előtérbe. A különböző felekezetek, azóta is fókuszban vannak, noha valódi figyelmet áldozatos munkájuk, az embereknek és Istennek végzett szolgálatuk érdemelne. A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége a 2011-es évben nem csak folytatta és fenntartotta korábbi hitéleti, vallási és karitatív tevékenységét, hanem fejlesztette [...]

Tovább »

RÉMHÍREK TERJEDÉSE

Az emberek a káoszt és a bizonytalanságot próbálják megszüntetni, mikor „racionalizálják” a rendelkezésükre álló információkat. A rémhírek terjedésének egyik oka: a dolgok értelmezése iránti igény, a jelentés keresése. A rémhír továbbadásával – viszonylag kis erőfeszítéssel – a „terjesztők” csökkenthetik belső feszültségeiket. Az alábbiakban a téma pszichológiai és szociálpszichológiai értelmezésébe nyújtunk rövid betekintést. A rémhírek tudományos [...]

Tovább »

AZ ELSŐ TALÁLKOZÁS

A kommunikáció – lévén összetevője a társas kapcsolatoknak -, valamiképpen minősíti is a résztvevő felek közötti viszonyt. (Csepeli, 1997) Éppen ezért jelentősége van annak, ha egynémely barátunkkal a beszélgetéseinket ki nem bírnánk fülig érő száj és fel-felnevetés nélkül, és másról árulkodik, ha bizonyos ismerőseinkkel összekerülve feszengeni kezdünk és csak felületesebb beszédtémák jutnak eszünkbe. Ezek természetes, [...]

Tovább »

KOLLEKTÍV EMLÉKEZET

„Szemenyei-Kiss Tamás írása („Ki menti meg?…”) Wass Albert antiszemitizmusát tematizálja, és ez arra késztet, hogy mindenekelőtt ehhez szóljak hozzá, minthogy Tibori Szabó Zoltán doktori disszertációjának témakísérőjeként módomban áll rálátni az erdélyi holokauszt egészére és következményeire.” – írta Cs. Gyimesi Éva, a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének egykori emeritus professzora. „Az erdélyi magyar zsidóság identitástudatának [...]

Tovább »

GREENOMICS

Lehetőségek a zöldülő gazdaságban

A klímaváltás és a természeti erőforrások korlátainak elérése (környezet teherviselő képessége, energia- és nyersanyagforrások kimerülése) olyan globális fenyegetések, amelyek minden gazdasági szereplőt érintenek, és minden egyes szereplőtől egyéni, de globálisan összehangolt válaszokat igényelnek. Ennek fő iránya a következő évtizedekben a „low-carbon economy” (azaz: alacsony szénfogyasztású gazdaság) felé fordulás lenne, ami tágabb értelemben az erőforrás hatékony („resource efficient”), vagy más szóval zöld gazdaságot („green economy”, vagy „greenomics”) is jelenti. Ez a fordulat hosszú időn át hatalmas tőkeberuházásokat, azaz üzleti lehetőségek tömegét is előrevetíti. A „zöld gazdaság” fogalma jóval szélesebb, több ágazatot átfogó, mint a klasszikus környezetipari termékek és szolgáltatások köre – gyakorlatilag a gazdaság egészét magába foglalja. Miközben a „green business” hagyományos definíciója a környezetipart jelenti („environmental goods and services”, EGS), az újabb felfogás ennél az ágazatok és szereplőik jóval szélesebb körére vonatkozik, lényegében gazdasági paradigmaváltást jelent. (Az itt közreadott tanulmány a Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubja (MOK) által 16. alkalommal megrendezett – „Új marketing világrend” elnevezésű –, éves konferenciáján elhangzott előadás szerkesztett, rövidített változata. 2010 legjelentősebb hazai szakmai eseményét a BKF Marketing Intézete szervezte. A Szerk.)

Tovább »

KOLOFON

Minden könyvnél elengedhetetlen

A kolofon (kolophón) görög eredetű szó, a jelentése „csúcs” vagy „tető”. A könyvet felépítő egyik szerkezeti elem, neve Kolophón ókori görög város nevéből származik. Könyvek esetében a címoldal verzóján vagy a könyv végén, az utolsó páros számú oldalon a kiadásra vonatkozó adatokat közlő záradék neve. Eredetileg a kódexek, később az ősnyomtatványok végén található záró-szöveg volt, mely tartalmazta a másolás helyét és idejét, a másoló nevét, a megjelenés vagy a nyomtatás helyét és évét, a nyomdász, illetve a nyomda nevét. Esetenként ebben közölték a mű szerzőjét és címét is. Többnyire tölcséralakban szedték. Belőle alakult ki a könyvcím. A könyvtörténet fontos forrása is, hiszen például innen ismer a kultúrtörténet a középkori Magyarországról kb. kétszázhuszonöt könyvmásolót, név szerint.

Tovább »