Szerző: Gellérfi Bence
HATFÉLE FLOW-ÁLLAPOTOD
„– Az a jó, amikor nem én evezek, hanem a víz evez engem.” Ezt a jó kis mondatot Varga Liviustól hallottad, nem olyan régen. Tegyük…
APAÁRNYÉK
Krisztián hideg reggelre ébredt. A nagy fene hajtásban és felfokozottságban, ami napok óta körülvette, csak most volt alkalma végre annyit aludnia, amennyire szüksége volt. Az…
GYAKORNOKKÉNT A NEMZETIBEN
Sose hittem, hogy egyszer még nosztalgiát fogok érezni a mindannyiunk által ismert és gyakorta viták kereszttüzében álló budapesti Nemzeti Színház iránt, akárhányszor egy a Dunát…
KÖPNI-NYELNI NEM LEHET
Kedvesem, kedvesem, erre nem számított senki sem. – Ritka pillanat, amikor ennyien, és ilyen egyértelműen leszünk szemtanúivá annak, hogy egy hétköznapi fickóból, egy szinte-senkiből szinte-valaki…
LEJÁRT-E A LEMEZ?
„United States,/nélkülem, mondd, mire mész?/Let’s go United Stated States,/jobb, ha lelépsz!” Kicsit a kiöregedés szélén álló, a kamaszkori rock-koncertek előtti vörösboros kólák parkbéli elintézésén megedződött…
RAJONGÁS ÉS SZKEPSZIS
A XX. század alkonyának szülötteként, aki következésképpen az élete túlnyomó részét a XXI.-ben fogja eltengeni, generációmból adódóan életem része az internet, a „webkettő”, az úgynevezett…